Forza Milan

77. fejezet

Lexy

- Ha még egy gombóc fagyit meg kéne ennem, kipukkadnék - rogyott le egy padra Roni, miután bevágott egy hatalmas adag igazi, olasz finomságot.

- Én mondtam, hogy itt nem a megszokottak az adagok - nevettem rajta kárörvendően.

- Az biztos, de az is, hogy sehol nem kapni ilyen finomat - nyalakodtak a többiek a még megmaradt gombócaikon.

Lolo és én nevetve figyeltük őket.

- Nocsak, nocsak kit látnak szemeim? - csendült fel mögöttem váratlanul egy gúnyos hang, mire az összes barátom odakapta a fejét. Ádi és Lorenzo pedig automatikusan közelebb lépett hozzám. - Ciao! - hajolt a fülemhez. - Jó látni Bellezza!

- Damiano - forgattam meg a szemeimet. - Sajnos én ezt nem mondhatom el rólad.

- Milyen kegyetlen vagy - kapott színpadiasan a szívéhez, mire a vele lévő négy srác felröhögött.

- Lexy, ki ez a majom? - kérdezte Roni magyarul, mire Ádi elvigyorodott.

- Parancsolsz? - nézett a barátnőmre a hívatlan fiú csúnyán.

- Az osztálytársam - húztam el a számat látványosan.

- Az a paraszt, aki nem érti meg, hogy hagyjon békén? - kapcsolódott be a beszélgetésbe Zsolti is.

- Ja - bólintottam.

- Nem zavar, hogy nem értem egy szavatokat sem? - kezdte elveszíteni a türelmét a srác.

- Ó, édesem - eresztett meg egy álszent mosolyt Noncsi, de továbbra is a magyar nyelvet használta. - Szerintem jobb is, ha nem érted, hogy szívem szerint éppen a beledet húznám ki a seggeden keresztül - pislogott gyönyörű szemekkel az előtte állóra.

- Látod Bellezza! - vigyorodott el Damiano. - A barátnődnek bejövök. Te miért vagy ilyen makacs?

- Talán azért, mert a csökött agyaddal nem fogod fel, hogy van pasim - néztem rá negédesen.

- Na persze pasi, akit még soha nem látott senki. Lehet, hogy nem is létezik?

- Azért mert neked nem mutatom be, attól még van - paskoltam meg az arcát, mire elkapta a kezemet és összefűzte az ujjainkat.

- Egyszer úgyis megtörlek - kacsintott rám, majd száját a kézfejemre nyomta és végig húzta rajta a nyelvét.

- Undorító vagy - rántottam el tőle.

- Most már állítsd le magad - lépett elém Ádi oltalmazón.

- Ó, megszólalt a díszbuzi - nézett rajta végig lekezelően Damiano.

- Te rohadék - ugrott volna neki a barátom, de elé álltam.

- Ne csinálj hülyeséget, direkt provokál - néztem a szemébe Ádámnak, aki dühösen fújtatott, mint egy bika.

- Igaza van Lexynek - fogta meg Ádi vállát Roni. - Ez a tetű nem ér annyit, hogy bepiszkold vele a kezedet. Te pedig - váltott olaszra hirtelen - jobb, ha belenyugszol, hogy egy olyan csaj, mint Lexy szóba se áll veled. Sokkal különb pasija van nálad, aki ha megtudja, hogy zaklatod a barátnőjét, morcos lesz. És hidd el nekem, te nem akarod megtudni, hogy milyen az, ha ő morcos - csücsörítette össze a száját gúnyolódva.

- Lex, nem kéne indulnunk? - mutatott az órájára Zsolti idegesen. Láttam rajta, hogy szeretne már minél messzebbre kerülni az olasz rosszfiútól és bandájától.

- Megyünk - bólintottam és hátat fordítva a csoportnak elindultam a következő úti cél felé. Lorenzo és a többiek követtek.

- Ugye tudod, hogy nem végeztünk? - kiáltott utánam röhögve Damiano.