✖️Torn / törés. Hitvesztés.
Clarissa a céltudatos, nagyszájú, belevaló pultos lány húszas évei elején jár. Túl van már a nyájas diákszerelmeken, a tinédzser átveréseken. Lényegében talán ezért is olyan magabiztos abban, hogy a kapcsolatok nem nek...
A fenti zenét ajánlom mellé hallgatni, olyan jól illik hozzá a hangulata és a szövege is :) M.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
"Ma már megint egyre gondolnak ajkaink, messziről érzem közelét, véremben hordom gyönyörét, a percet, melyben megszakad s egyetlen álló pillanat lesz a jövő..." Szabó Lőrinc
Már egészen ismerősként lépkedtem be Harry ajtaján a lakásába, igaz valami más volt. Most voltam itt először azóta, hogy elmondta, nem hord ide soha nőket és velem kivételt tett, tesz. Az a sok mérgező gondolat a fejemben arról, hogy hány nő teperhette már le a kanapéján vagy hány csaj sikította a nevét az ágyában eltűnt a fejemből, már már egy megkönnyebbülés szerű érzésként. Persze adtam magamnak ezzel egy kis szorongást is, nem akartam elrontani azt, hogy bízik bennem annyira hogy ide hoz, de ezzel egyetemben önmagamat is akartam adni és nem túlgondolni a cselekedeteimet, tudom arra hajlamos vagyok.
Ahogy felkapcsolta a lámpát rózsaszín fény töltötte be a teret a nappaliban és a konyhában, imádtam hogy ilyen hangulatos minden alkalommal este a lakása. Szembe a nappali nagy ablakán ki lehet látni a városra, és itt ugyan nem akkora felhőkarcolók világítottak mint New Yorkban a hétvégén, de itt is hangulatos látványt nyújtott az emeletes házak ablakainak fénye szerte körülöttünk. A fehér sportcipőmet még az előszobában levettem, a kabátomat pedig felakasztottam. Alatta ugyanazt a fehér rakott szoknyát viseltem mint tegnap, annyi különbséggel, hogy most egy melegítőfelső anyagú pulóver volt rajtam hozzá, ami takarta a szoknya tetejét.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egyértelműen nem egy tipikus téli szett volt, sőt, de ma úgy terveztem csak a Romba ugrok be és a kocsiból az épületbe távon nem fázom. Nos a terv kicsit máshogy alakult, de Harry is kifejezetten közel parkolt az épület tömbhöz, így most sem kellett sok időt kint töltenem.
- Újonnan nagyon éled ezeket a jó kislány szetteket - mondta Harry, miközben épp leült a kanapéra és onnan figyelte ahogy mellé tartok. Láttam, ahogy a tekintete fel-le járt az alakomon, arcán sunyi mosoly pihent közben. Vajon késztetést érez mindig, hogy beszóljon valamiért?
