9

4.3K 193 7
                                    

"Nyáréji hold, szivek zűrzavara,
óh égő avar esti illata,
s ti, sorsok, álmok: csak sírnunk lehet?
Kérdezzek? Vége?! Hát kérdezhetek?!"
Szabó Lőrinc

Amikor otthon az ágyban feküdtem egyértelműen azt tettem, amit nem szabadott volna. Elkezdtem Felixen agyalni. Harryn is gondolkodhattam volna, hiszen meglepően kedves volt ma velem, ugyanakkor mintha pofon vertek volna úgy lett tele az agyam azzal, hogy Felix tényleg ilyen egyszerűen túllépett rajtunk.
Elszomorított.
Vissza pörgettem az emlékeket oda, mikor az ismerettségünk elején jártunk és amennyire megmosolyogtattak az emlékek annyira szomorúsággal is töltöttek el. Valamilyen oknál fogva az ugrott be először mikor Joshal, az egyik haverjával ketten maradtam az egyik buliban és Felixre terelődött a téma. Igaza volt abban, amit ő akkor mondott nekem.

Az egész haveri társaság más véleményen volt rólam, ebben biztos vagyok. Volt aki amint meglátott villámokat szórt a tekintete, viszont volt aki mellettünk állt és próbált minket Felixel közelebb lökdösni. Josh ebben a kategóriában volt, rajta láttam, hogy bír engem és én is kifejezetten kedveltem. Ki is tűnt kicsit a csapatból, ő nem szeretett a csajokkal játszadozni és mindig olyan kedvesen tudott beszélni egy egy nőről, aki épp tetszett neki, hogy egyből szimpatizáltam vele.

- Bírod Felixet? - kérdezte Josh. Két bárszéken ültünk épp egymás mellett egy szórakozóhelyen. Felix és a csapat szeretett idejárni, így én is csatlakoztam néha.

- Nyilván, de fura így - húztam el a szám. Még friss volt a dráma Aaronnel, és az érzelmeim is frissek voltak Felix felé. Lényegében megremegett a lábam ha ránéztem.

- Ha már elvetted az eszét ne hátrálj meg - mosolyodott el, mire egyből összeráncoltam a szemöldököm.

- Elvettem az eszet?

- Hát biztos nem ok nélkül képernyőfotózza le a képeidet instán, aztán küldi el nekem néhány bókkal - nevetett fel. A gyomrom egyből liftezett a szavaira, soha nem néztem volna ezt kis Felixből. Soha.

- Komolyan ilyet csinál? - nevettem vele, ugyanakkor a hasamban pillangók csapkodtak hiszen aranyosnak gondoltam és egyből azon agyaltam milyen képeket tehettem mostanában, ami annyira tetszett neki.

- De ne nagyon éld bele magad. Én esküszöm szurkolnék nektek, tök jók lennétek együtt de..

- Mi? Most mibe? - vágtam a szavába.

- Én nem akarok Felix ellen beszélni, de esélytelen kb. Aaron mindig ott lesz, ő sosem fogadná ezt el. Nekem már néha a könyökömön jön ki a beszólogatás.

Akkor tudatosult bennem először, hogy mennyire rossz szituáció ez neki, de mégis valamiért nem hátrált meg. Ezek után mág hónapokig, sőt több mint egy évig ott voltunk egymás életében igencsak intenzíven.

Emlekszem akárhányszor kicsit is ivott velem írogatott hajnalban még ki nem dőlt. Hányszor éjszakáztam csak azért, hogy beszélgessek vele. És na jó, ha én ittam is hozzá hasonlóan vele csevegtem, egyszerűen csak élveztük, hogy egymás kis titkai voltunk.
Még újévkor is én voltam az első gondolata, pedig ő akkor is a csapattal volt, én pedig otthon.

Felix: boldog új évet❤️
Én: neked is❤️ milyen a buli?
Felix: jobb lenne ha te is itt lennel
Én: csak a duma
Felix: sosem tetszettek a nagyszájú lányok, mondtam már?
Én: akkor rossz helyen jársz
Felix: tudom, de már mindegy..😏

Torn / TörésWhere stories live. Discover now