71

433 30 3
                                    

Dupla új rész ezen a hétvégén, tőlem ezt hozta nektek a jézuska! Boldog karácsony! ❤️

"Azt hiszem, minden ember természettől fogva hajlik valami rosszra;
olyan fogyatkozás ez,
amit a legjobb neveléssel se lehet leküzdeni."  Jane Austen

A mai éjszakám sem volt könnyebb, mint a többi, amióta itt vagyunk. Most már volt bennem egy erős félsz. Attól, hogy mi lesz, ha Harry megy el arra a nyamvadt melóra és hogy mi lesz vele és attól, hogy mi lesz, ha nekem kell menni. Ha nekem kell egy idegen férfival, egy légtérben lennem, rajtam állnak milliók és mi bajom eshet. Vagy ha bajom esik, mi lesz, Harry biztosan megölné az illetőt és nagyon rossz helyzetbe kerülne. Egy dominó effektus lenne az egész, rengeteg minden sülhet el rosszul holnap és ezért volt folyamatosan görcsben a gyomrom.

Harry keze rajtam pihent, éreztem, hogy vagy a derekamon vagy a combomon van, de hátat fordítottam neki, míg ő a hátán feküdt, nem hiszem, hogy bármilyen másik pozíció kényelmes lenne neki. Furcsa volt nem teljesen a karjaiban elaludni, bár inkább az én agyam furcsa. Néha az a rossz, ha hozzám bújik, mert úgy nem tudok aludni, néha az, ha nem. Azon múlik, milyen kedvem van épp, éppen ezért nem teszem neki soha szóvá, hanem folyamatosan próbálom megérteni saját magam, hogy hozzá tudjak szokni egy-egy helyzethez. Most biztosan az van bennem, hogy néha otthon alszom, egyedül, néha Harryvel összebújva és a váltakozás furcsa, ezért néha az egyik pozícióban, néha a másikban nem megy az alvás. Valahogy pár embernek olyan könnyen megy ez az együtt alvás dolog, én olyan selejtes vagyok benne.

Korábban ébredtem Harrynél. Az éjjel többször is éreztem, hogy mozákol. Biztosan nem aludt túl jól ebben a félig ülő pozícióban, éppen ezért suhantam ki, amilyen halkan csak lehetett a hálószobából, hogy hagyjam aludni, ha már végre sikerült neki.
Mivel kezdtem kicsit besokallni attól, hogy abban a házban vagyok, gondoltam sétálok egyet. Elvégeztem a fürdőben a reggeli dolgaimat, fel is dobtam egy gyors sminket és mindössze egy pamut anyagú, szürke rövidnadrágot és fehér kis topot vettem fel sportcipővel. A hajamat felkötöttem egy gyors kontyba, feldobtam egy napszemüveget és a telefonomat szorongatva el is indultam a szűk utcán lefelé, ahova a GPS mutatta a telefonomon. Az idő még egészen kellemes volt és nem volt olyan nagyon fülledt meleg, bár az óra még csak fél kilencet mutatott. Néha jött velem szembe egy-egy ember vagy a teraszokon és udvarokon szúrtam ki néhányat, de látszott, hogy a városka még csak épp elkezdett ébredezni.
Pár méter múlva jobbra fordultam egy szűkebb ösvényszerű részre, ami levágta az utca szélét és sarkát és egyenesen a partra vitt engem. Jó mélyen beleszívtam a friss levegőbe és kissé hunyorítva néztem körbe a gyönyörű tájon magam előtt. Végtelen kékség volt előttem, a tenger lágyan hullámzott, a bárányfelhők tükröződtek a víz felszínén. Ahogy feljebb sétáltam, a lábam rendszerint elsüllyedt kicsit a homokban, majd a víztől nem messze leültem a földre és a lábaimat felhúzva dőltem rá a térdemre. Hamarabb is rájöhettem volna, milyen közel van a part a házhoz, akkor hamarabb is lejöttem volna ide, bár elég szűk partszakasz volt és minden bizonnyal tele van napközben. Ezért szeretek nyaralni kisebb városokban, akár közel egy nagy városhoz, ahova át tudok menni, ha menő éttermekre vagy sétányra vágyom, de maga a hely, ahol megszállok és a partja nyugis és nem csak kora reggel az, mint itt.

Szinte rántottam magamon egyet, úgy megijedtem a telefonom hangos csörgésétől, az ölemben. Magamban jól leszidtam magam, hiszen Harry nevét látva a kijelzőn eszembe jutott, hogy elfelejtettem neki hagyni egy üzenetet arról, hogy eljövök. Nem akartam ráijeszteni.
- Ne haragudj, csak lejöttem a partra és elfelejtettem szólni - beszéltem egyből, amint a fülemhez emeltem a telefont.
- Megijesztettél - motyogta. A hangja még rekedtesnek és mélynek tűnt, pont úgy, mintha épp most ébredt volna fel. - Rendelek reggelit, mire visszaérsz.
- Oké - mosolyodtam el. - Puszi - tettem le. Jó lett volna, ha ő is itt van velem, bár nyilván neki most pihenni lenne a legjobb.

Torn / TörésWhere stories live. Discover now