BiersackBlue

1.Rész 2.Fejezet

 Egy hét sem telt el az Andyvel való találkozás óta, mikor megint megjelent a bárban. Ugyanaz a szerelés volt rajta, mint legutóbb.

 - A kedvenc pultosom. - vigyorgott. Határozottan jobb kedve volt.

 - Jelen. - mosolyogtam. - Mit kérsz, batman?

 - Most csak egy whiskeyt. - mondta én pedig kiszolgáltam.

 - Azóta sem hívtál, ám. - jegyeztem meg.

 - Majd foglak. Nyugi. - kacsintott, aztán belekortyolt az italába. - Amúgy mért is nem énekelsz?

 - Mert ma Jenny szabadnapos. - mondtam.

 - Szóval egyedül melózol? Nincs ez így jól.

 - Nem vészes ám. Most sokan sincsenek, a munka nehezebb részét pedig már megcsináltam. - és ez így is van. A szállítmányt is átvettem, ki is pakoltam, szóval teljesen készen vagyok. - Ti meg vagytok amúgy? Rendeződtek a dolgok? - érdeklődtem.

 - Hát mondhatni. Az igazat megvallva nagyon nem beszélünk, de már kezdek megbékélni. Mindenkinek jár egy második esély. - mondta röviden, majd eleresztett egy kamumosolyt.

 - Nos, örülök, hogy második esély párti vagy, mert ha elsőre nem voltam szimpi, változtathatok rajta. - nevettem. 

 - Ne izgulj, elsőre is szimpi voltál. Miss Miller. - vigyorogva kortyolt bele a whiskeybe. Annyira aranyosan mosolyog. És amúgy még mindig felfoghatatlan, hogy pont ebbe a bárba jött be. A megjegyzését csak megmosolyogtam, majd tettem tovább a dolgom. Aztán megjelent a bejárati ajtóban a volt barátom, és pár haverja. 

 - Nagyszerű. - sóhajtottam. Andy is felnézett a poharából, pontosan abba az irányba, ahonnan a bunkó jött. 

 - Baj van? - érdeklődött Andy. 

 - Elintézem. Csak az exem. Gondolom jött baromkodni. - vontam vállat. Aztán Adam is odaért hozzánk. Szintén magyar, mint én, szintén kék szemmel és sötét hajjal, mint Andy. 

 - Szia, szivi! - könyökölt a pultra. 

 - Mit akarsz, Adam? - unott tekintettel néztem rá, hiszen már annyiszor lejátszottuk ezt.

- Először is, egy sört. Aztán bemenni oda - bökött a raktár ajtó irányába - veled. 

 - Milyen meglepő. - nevettem. Majd elétettem a sört. - Idd meg a söröd és takarodj, mielőtt megint eltöröm az orrod! - mondtam.

 - Az egy kicsit durva volt, de megbocsátok. - vigyorgott. - Látod, én továbblépek. 

 - Ha továbblépnél, nem az én energiáimat szívnád. Nem szeretnél leülni, mondjuk ahhoz az asztalhoz? Az van a legmesszebb a pulttól. - mutattam a terem leghátuljában lévő boxra.

 - Csak ha jössz velem. - mondta, és elkapta a karom.

 - Adam sűrgősen enegdj el! - szóltam rá és még teljesen visszafogott voltam. Másodszor és harmadszor is szóltam neki, de semmi.

 - Ne haragudj, de elengednéd a hölgyet? - kopogtatta meg a vállát Andy. - Nem tetszik neki, hogy fogdosod.

 - Aztán neked ki osztott lapot? - nézett Andyre értelmetlenül.

 - De most tényleg. Engedd el!

 - Ki a vihar vagy, baszod? - kezdett bedurvulni.

  - Ebbe most ne menjünk bele! Csak engedd el és takarodj! - Andy utoljára rászólt Adam pedig elengedett. De azzal a lendülettel, be is húzott egyet Andynek.