A koncert tartogatott némi meglepetést mindenki számára. A fellépés előtti pillanatokban ment a pörgés, mint legutóbb. Készülődtünk, stb. A tömeg nagyobb volt, mint otthon, bár ez nem lepett meg. Ashleyvel gyorsan felhajtottunk egy felest (ne én igyak egyedül) és a lovak közé csaptunk.
A VIP-ban tőlem kérték a legkevesebb autogrammot és képet, de egy interjút megint besűríthettünk.
Éppen pakoltunk, amikor megjelent Juliet. Andy nem vette észre, szóval megbökdöstem.
- Szia, édesem! - nyávogta Juliet azon a rekedtes hangján. Mint valami boszorkány. Andy meglepetten nézett rá, majd rámpillantott, majd vissza Julietre.
- Szia. - lépett elé. - Hát te?
- Gondoltam meglepem a szeretett férjemet a turné közben. - vicsorított (mosolyogni nem tud).
- És sikerült is meglepned. - mosolygott Andy, majd megperdítette, hogy ő állhasson velem szemben. Kacsintott, és ahogy megölelte Julietet, felmutatta a hüvelykujját, jelezve hogy a játék indul.
Andy egy pillanat alatt lerázta Julietet, aki következőnek engem vett célba.
- Figyelj ribikém! - állt meg mellettem, mikor éppen a gitáromat pakoltam el. - Először és utoljára mondom el, hogy jó lenne, ha leszállnál a férjemről, különben kurva nagy balhét csapok a nyilvánosság előtt, és hidd el, te fogsz belőle kijönni rosszul. - majd felrobbant.
- Végeztél? - mosolyogtam, de választ nem kaptam. - Nagyszerű. Köszi. - egy picit arrébb löktem, mert nem fértem el tőle. Már éppen szálltam volna be a buszba, amikor megjelent Adam.
- Arattál a színpadon. - mosolygott. Egy pillanatra felismertem benn azt a srácot, akit megismertem.
- Mit csinálsz itt? Mondtam hogy hagyj.
- Baj van Lu... - szólt ki a buszból Andy. - Te mit keresel itt? - nézett dühösen Adamre.
- Beszélni szeretnék Lucyvel. - mondta Adam, de az arckifejezéséből ítélve nem ismerte meg Andyt.
- Nyugi, megoldom. - mosolyogtam Andyre.
- Szólj, ha gáz van! - visszahúzódott a buszba, de a szemét továbbra is Adamen tartotta.
- Szóval, mit akarsz Adam? - fordultam vissza hozzá.
- Csak szeretnék bocsánatot kérni. Mindenért. És sajnálom, hogy az utóbbi időben úgy kifordultam magamból. Pocsék barát voltam és szörnyen viselkedtem. Ne haragudj. - mondta teljesen őszintén. Mi a fasz?!
- Mi történt veled Adam? Nem voltál sosem ekkora faszfej. Mi változott?!
- Nem tudom. Rossz társaságba keveredtem.
- És itt az eredménye. Megcsaltál, piáltál és erőszakosan viselkedtél mindenkivel!
- Igazad van. De szeretnék megint a régi lenni. A te Adamed. - mondta és egy lépéssel közelebb jött.
- Nem tudom, hogy az az Adam létezik-e még. - néztem a szemébe.
- Nézzük meg! - egészen közel hajolt hozzám, viszont én elfordítottam a fejem.
- Adam, ez nem fog menni. Nem akarok megint koppanni. - hátráltam egy lépést.
- És mit szólsz hozzá, ha mindent újra kezdenénk? Lehetnénk barátok, aztán majd alakul. - mondta. - Lucy, nekem szükségem van rád.
- Adam, ehhez már túl késő. Nem kellett volna tönkrebaszni mindent. - a busz már indulni készült. - Nekem most mennem kell. - mondtam és a könnyeimmel küszködve felszálltam a buszra. Juliet Andy mellkasának dőlve vigyorgott felém. Mért van olyan érzésem, hogy az ő keze benne van a dologba.
YOU ARE READING
BiersackBlue
FanfictionA black veil brideshoz csatlakozik egy nő nemű bandatag. A fiúk mindenben támogatják, de legfőképp Andy viseli gondját az újdonsült metalladynek. 1.Rész: Lucy Miller belecsöppen a sztárok világába, bár az élete gyökeresen megváltozik, élvezi a zenés...