BiersackBlue

3.Rész 3.Fejezet

Így a huszonhathoz közelítve az embernek megfordul a fejébe, hogy ideje lenne családot alapítani. Folyamatosan kapom a kérdéseket a családtól, hogy mikor jön a gyerek, mikor házasodok, és a többi. Én pedig döbbenten nézek, hogy mit várnak. Még csak fél éve vagyunk együtt Andyvel. Még csak huszonhat éves leszek. Még csak egy kicsit hadd éljek, hadd várjunk. Szeretnék biztosra menni először is, hogy a látszat alátámasztja azt, amiben reménykedem és valóban működik ez a dolog kettőnk között Andyvel.

Brooklyn egyre gyakrabban telefonál, aminek hihetetlenül örülök. Jó érzéssel tölt el, hogy legalább azzal tudok segíteni neki, hogy beszélgetek vele. Hamarosan új családba kerül majd.

- Én nem szeretnék másik szülőket, Lucy. - szinte könyörgött. - Anyut senki nem pótolhatja. - teljesen érthető volt, hogy kiborult. Senki sem szeretne ismeretlen házba költözni, idegenekhez és úgy tenni, mintha semmi sem történt volna.

- Egyértelmű, hogy anyukádat nem helyettesítheti senki. De adj egy esélyt azoknak az embereknek! Sok gyerek közül téged választottak és ez jelent valamit. Ne állj ennyire negatívan hozzá! - probáltam bátorítani, hogy pozitívan lásson. Hogy az, hogy örökbe fogadják nagy és jó dolog.

- De nem szeretnék. Mi van, ha... - kezdte, én viszont nem hagytam, hogy végig mondja.

- Nincs "mi van, ha..." Brook. Nem tehetsz semmit, azon kívül, hogy megpróbálod. Ha gond van, bántanak esetleg, vagy hasonlók, akkor telefonálsz nekem, de akár Mrs. Fishert is hívhatod. - kicsit megemeltem a hangom, de csak nagyon kicsit, hogy biztosan eljusson a tudatáig, amit mondtam. - Csak próbáld meg! Nincs veszteni valód. És megígérem, hogy ha bármi baj történik, segítek. De kérlek, próbáld meg.

 - Tényleg megígéred? 

 - Esküszöm! - nyomatékosítottam, majd egy nagy sóhajjal beleegyezett. - Ha szeretnéd, segítek berendezkedni a szobádba is. - ajánlottam fel.

 - Az jó lenne. - a hangján hallottam, hogy mosolyog, és egy kicsit megkönnyebbültem. 

 - És mi a helyzet Liammel? - váltottam témát. 

 - Hát, a múltkor elmentünk moziba. - válaszolta szerényen én pedig gratuláltam. Örültem, hogy végül ezzel a sráccal kapcsolatban nem nekem lett igazam.

 - Annyit viszont annyit üzennék ennek a Liamnek, hogy ha bármivel próbálkozik, ami egy kicsit is rossz rádnézve, kiherélem. - van ennek a lánynak elég nyomora, nem kell, hogy egy faszkalap szórakozzon vele. Úgyhogy melegen ajánlom ennek a Liam gyereknek, hogy rendes fiú legyen, mert ha megbántja Brooklynt a nyakát fogom bántani.

- Liam aranyos. - győzködött.

- Lehet, hogy aranyos, de én nem ismerem és, amit nem ismerek, abban nem bízom.

- Én viszont valamennyire már ismerem, és elhiheted, hogy jó srác.

- Azért vigyázz! Nehogy egy báránybőrbe bújt farkas legyen. - azt hiszem már eleget okítottam. - Ne haragudj Brook, de nekem most mennem kell. Majd még beszélünk.

- Rendben. Szia! - elköszönt, én pedig a szobámba indultam és előhalásztam a bőröndömet.

Fél év telt el, hogy Andyvel együtt vagyunk, sőt talán kicsivel több, mint fél év. Szóval nem kerülgethetem tovább a forró kását, mert mielőtt elindul turnézni, szeretne bemutatni a szüleinek. Áprilisban indul turnézni, addig pedig még két hónap van. Viszont neki ez a két hónap halálian húzós lesz. Stúdiózás, interjúl, fotózás, forgatás. És mivel még ebben a hónapban elkezdik forgatni a két klipet, valószínüleg nem is nagyon találkozunk már márciusig.