A Lerandrie trilógia 1. - Kegyetlen világ

3. Third Avenue Residence - Harmadik rész

   Kinyitottam a bőröndömet, és a belső zsebébe nyúltam. A zseb mélyéről egy tenyérnyi bekeretezett képet vettem elő. A képen négyen vagyunk lefényképezve: anya, apa, Tyler és én. Tavaly, a tizennyolcadik születésnapomon készült. Ha jól emlékszem Ivy csinálta a képet. Elmosolyodtam, majd az ágyam mellett lévő éjjeliszekrényre tettem a képet.

    – A családod? – kérdezte Alisson.

    Odafordultam felé. Pár pillanattal később fogtam fel, hogy nem ártana, ha válaszolnék.

    – Ja, ő, persze. Igen – mondtam halkan.

    – Ne legyél már ilyen stresszes! Nyugi – mondta Alisson nevetve. – Nem eszlek meg.

     Alisson felállt az ágyról. Odasétált a hűtőhöz, és kivett belőle egy üveg szénsavas vizet.

    – Van kajád? – kérdezte, miközben visszacsavarta a kupakot a flakonra.

    Elővettem egy konzervet a táskámból.

    – Azt hiszem, megleszek ezzel az olcsó bolti kajával – mondtam a címkét olvasgatva.

     Alisson megrántotta a vállát, majd az ajtóhoz lépett.

     – Én a bátyámmal és pár baráttal leszek. Estefelé jövök. Megleszel?

     – Persze – mondtam halványan mosolyogva, majd a lány kiment az ajtón.

    Körülbelül két óra múlva elrendeztem a szekrényben a dolgaimat, majd a pár konzervet beraktam a kis hűtőszekrénybe.

    Miután végeztem, ledőltem az ágyra, és elővettem a telefonom. Semmi értesítés.

    Eszembe jutott, hogy még nem vettem be az esti gyógyszerem. A polc tetején lévő pohár vízért és gyógyszerért nyúltam. Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy dupla adagot veszek be. Új hely, ahol nincs akit igazán ismerek. Tökéletes időzítés arra, hogy rám törjön egy pánikroham. Végül úgy döntöttem, maradok az előírtnál.

    Éppen zuhanyoztam, amikor kinyílt a szobaajtó. Bármennyire is igyekeztem nyugodt maradni, megijedtem. Elzártam a vizet, és magam köré csavartam a törülközőt. Mély levegőt vettem, és kiléptem a fürdőszoba ajtaján. Megkönnyebbülten sóhajtottam föl, amikor a szobában Alisson-t pillantottam meg, amint éppen megágyazott magának.

    Az első éjszakám zűrös volt, sokat fenn voltam, igazi pánikrohamom nem volt, viszont néha egy-egy pánikhullám végigsöpört rajtam. Bár, ha jobban belegondolunk, ilyen mindenkivel megesik.

     Az augusztust gyakorlatilag a szobámban töltöttem. Zenét hallgattam, olvastam. Unalmas volt, és bár Alisson többször is mondta, hogy bemutatna pár barátjának, én nem álltam rá készen. Tulajdonképpen Alisson-ban barátra leltem. Aranyos lány, sokat segített.

     Holnap lesz az első napom. Félek.