Dark Harry Styles Hun (befejezett)

6. Rész

Sikerült kikerülnöm a nyomasztó kérdéseket amit anya tenne fel a külsőmmel kapcsolatban. Felmentem a szobámba ahol elrejtőzhettem. Amikor a randiról kérdezett másnap reggel, nem voltam túl kommunikatív. Nem igazán szerettem volna megvitatni az este történteket, ahol kiszöktem a mosdó ablakán, üldözött a "randi partnerem" ki a kikötőig ahol beleestem a vízbe. Nem hiszem hogy megértette volna ezt, mert Harryről tökéletes kép volt a fejében.

***

- Elnézést?

- Szia, segíthetek neked? - Rámosolyogtam az előttem álló nőre.

- Igen, az új McFly albumot keresem. A lányom imádja őket és szeretném megvenni neki a születésnapjára.

- Természetesen, kövessen!

Elvezettem őt a sorokban, az M szekcióig. Ujjaimmal gyorsan végighajtottam az ott lévő CD-ket.

- Tessék. - Mosolyogtam. - Ez egy briliáns album, a lánya imádni fogja.

- Köszönöm a segítségét.

Viszonozta a mosolyom, utána a kasszához ment. A gondolataim céltalanul bolyongtak mialatt rendeztem a rosszul elhelyezett albumokat. Arcomból kifésültem a hajamat, fülem mögé tűrtem. Felnéztem, valaki bejött az üzletbe. Szemeim egyből kikerekedtek, amikor felismertem a sötét fürtöket.

Az azonnali reakcióm az elbújás volt. Kezeimre és térdemre estem, négykézláb végigkúsztam a soroknál a hátsó szobába akartam jutni anélkül hogy észrevegyenek. Honnan tudta meg egyáltalán hogy itt dolgozom? Körülnéztem hogy szabad-e a terep, folytattam utam a célomig.

- Bo?

Magamban káromkodtam egy sort amikor Steve hívott engem. Nem, nem, nem! Felgyorsultam, fokozatosan közelebb kerültem a célpontomhoz. Elállt a lélegzetem amikor egy pár fehér converse lépett elém. Tétován felnéztem végig hosszú lábain, utána találkoztam a csillogó zöld szempárral. Rám vigyorgott, gödröcskéi ismét láthatóak voltak.

- Hello szépségem.

Harry megfogta a karjaimat és talpra állított. Kimásztam a fogásából, hosszú ujjaival kifésülte a hajam az arcomból.

- Mit csináltál a padlón? - Vigyorgott.

- L-lejtettem valamit.

Kuncogott, világos volt hogy nem hitte el a hazugságom. Örültem hogy közterületen voltunk, így Harrynek muszáj volt korlátoznia magát többé-kevésbé. Viszont tudtam hogy az ilyesfajta dolgok nem zavarják őt, egyből visszagondoltam az étteremben tett cselekedeteire.

- Miért nem írtál választ az smsekre?

Ez bárki más szájából ártatlan kérdés lett volna, de Harry szájából minden volt, csak ártatlan nem.

- Megkérdezted milyen ruha van rajtam. - Undorodva válaszoltam.

- És nem kaptam választ, úgyhogy arra következtettem hogy meztelenül vagy. - Kuncogott.

Rámorogtam. Ez volt végig amire gondolhatott? El akartam menni onnan, de Harry megfogta a csuklómat. Visszarántott a testéhez, egy forró csókot hagyott az ajkaimon. Minden erőmet felhasználtam hogy ellökjem magamtól. Nem mozdult, de akartam hogy tudja tiltakozom a módszerei ellen.

- Bo?

Steve félbeszakított minket Harry bosszúságára.

- Jól vagy? - Kérdezte.

- Jól.

Steve alig volt alacsonyabb Harrynél, de szőke tüsis haja teljes ellentéte volt Harry sötét, göndör fürtjeinek. Közelebb lépett hozzánk. Láttam az arckifejezésén hogy nem volt teljesen meggyőződve a válaszom hallatán.

- Poppynak segítség kéne a kasszánál.

- Oké.

Harry még mindig szorosan fogta a csuklóm a hatalmas kezében. Felpillantottam az arcára, heves tekintete rám esett.

- Újra eljössz velem randira. - Rekedtes hangján szólt.

- Harry. - Figyelmeztettem.

Rám vigyorgott, utána durván Stevere nézett. Talán provokálni akarta őt? Próbáltam leválasztani az ujjait a bőrömről, de nem tudtam.

- Azt hiszem jobb ha elmész. - Jelentette ki Steve.

Harry nem mozdult. Erősebben szorította a csuklómat, összerezzentem. Éreztem a fejemnél ahogy a meleg lélegzetét kifújta. Steve megfogta a kezem, szelíden elhúzott Harrytől. Mérges volt. Nyilvánvalóan nem tetszett neki az hogy Steve közbelépett, és elvett tőle. Megkönnyebbülés járta végig a testem, ahogy Harry ujjai elengedtek, kiszabadultam a fogásából.

- Később találkozunk, Bo.

Rám kacsintott, ezután elfordult és elindult. A hátizmai kiemelkedtek amikor meglökte az üzlet nehéz ajtaját.

- Jól vagy?

Tekintetem elvittem Harryről és Steve felé fordultam.

- Igen, köszönöm hogy ezt tetted. - Mosolyogtam.

***

- Köszönöm.

Átadtam a férfinek a táskát a benne lévő vásárolt dolgaival mielőtt távozott volna.

- Most ebédelni fogok.

Bólintva nyugtáztam hogy Steve eltűnt a raktárba a hátsó ajtón. Poppy és én beszélgettünk és kiszolgáltuk a vásárlókat. Ezután az S szekciót újrarendezte. Fejem hátrafordítottam, zajt hallottam.

- Steve? Nem úgy volt hogy ebédszüneten vagy?

Szemeim kikerekedtek amikor felemelte a fejét. Vörös vér volt végig elkenődve az arca jobb oldalán az orrától kezdődően.

- Mi történt? - Sajnálkoztam.

Gyorsan elindultam felé, de felemelte a kezét mielőtt túl közel kerültem volna hozzá.

- Ne aggódj. - Gyengén mosolygott. - Csak elestem, ez semmiség.

- Nem szeretnéd, hogy hozzak neked valamit?

- Nem, nem kell.

***

Nemsokkal utána elköszöntem Poppytól. Steve hazaküldött minket hamarabb, a nap végére mert nem volt nagy forgalom. Vans cipőmmel belerúgtam egy kőbe a kátrányozott úton amikor lesétáltam a parkolóba. Tekintetem felemeltem a földről, lustán tekintgettem az autókra. Nem volt autóm, így kénytelen voltam elérni a buszt vagy haza kellett sétálnom.

Lélegzetem a torkomban akadt mikor megláttam az ismerős fekete járműt. Körbefordítottam a fejem, felderítettem a területet. Testemmel visszaugrottam amikor visszatértem az eredeti útvonalamra. Harry előttem állt. Egy mosoly ékesítette szép arcát, ahogy lenézett rám.

- Kell egy fuvar? - Érdeklődött.

- É-én...

- Na...

Megragadta a kezem és az autóhoz vezetett. Nem volt időm tiltakozni. Lenéztem oda ahol érintkeztünk. Összeráncoltam a homlokom, sarkam a földhöz kényszerítettem hogy Harry hagyja abba mozdulatait.

- Mi történt a kezeddel?

Hüvelykujjammal gyengéden végigsimítottam ujjperecein, a kis vágások frissnek tűntek. Közelebb léptem hozzá és figyelmesen követte a mozdulataim.

- Harry, te...

- Bo, hagyd. Megvágtam.

Megütné Steve-t, tudom.

- Csak szállj be a kocsiba. - Agresszívan utasított.