Dark Harry Styles Hun (befejezett)

10. Rész

- Be lehet jönnöd nyugodtan. - Vigyorgott.

Nagy levegőt vettem, beléptem a lakásába. Harry mögém került, lesegítette a kabátot rólam. Egy másodpercig a vállamon pihentette fejét, telt ajkaival csókot adott a nyakamra. Reszkettem az érzéstől, forró lehelet csiklandozta a nyakam, majd elhúzódott.

Felakasztotta a ruhákat; felé fordultam, ő haladt előre gödröcskés mosolya díszítette az arcát. Visszaléptem, hogy növeljem a távolságot köztünk.

- É... - A szám nehéz dolognak találta hogy kiejtse a szavakat.

Harry várta hogy újra beszélni kezdjek, oldalra biccentette kicsit a fejét, úgy bámult rám.

- Köszönöm... Harry. - Halkan beszéltem.

Pontosan tudta miről beszélek. Fejemet lehajtottam, cipőim érdekessé váltak. A lélegzet megakadt a torkomban mikor éreztem hogy közeledik felém. Lehajolt, göndör haja csiklandozta az arcom, amint telt ajkai a fülemhez kerültek.

- Megtenném újra. - Rekedtes hangján suttogta.

Kis kezemmel megfogtam az ujjait, hüvelykujjammal finoman végigsimítottam  az ujjperceit. Meglepett engem hogy elhúzódott az érintésemtől, elhaladt mellettem a folyosón. A folyó víz hangja megtöltötte a csendet, egyedül kellett megtalálnom őt.  Harry lakása takaros volt. Bedugtam a fejem, amit feltételezhetően a nappali ajtaján. Normálisan nézett ki, kanapék, kávézó asztal, tv. Nem is tudom igazán mire számítottam, valami ijesztő dologra gondolom, de nem volt az.

- Harry?

- Mmm. - Mély hangjával zümmögött.

Beléptem a konyhába, tekintetem Harry hátára szegeződött ahogy mosta kezeit a hideg vízben. Fejét hátrafordította, nézte hogy ott állok az ajtófélfánál. Idegesen babráltam az ujjaim, amint visszafordult. A feszes izmok karjában kiemelkedtek, ahogy elfordította a csapot, elzárta a vizet. Megfogott egy konyharuhát oldalról, a sérült kezére tette, hogy letörölje a nedvességet. Harry nekidőlt a pultnak, zöld szemeivel vigyorogva rám nézett. Fejét oldalra döntötte,  jelezve, hogy menjek előre.

- Gyere ide.

Lassan odasétáltam mellé, karjaimat kereszteztem mellkasom előtt. Pár méterrel előtte álltam.

- Valakivel élsz itt?

- Nem.

Szívem megállt egy pillanatra a válasza miatt. Mélyen reménykedtem abban hogy segítségemre lenne valaki ha valami történne. Kíváncsian fürkészett.

- Aludhatsz az ágyamban.

Szívem hevesebben vert szavai hallatán. Nem akartam a hálószobájában maradni.

- Nem... nem, jó lesz nekem a kanapé. - Dadogtam.

Összerezzentem, ahogy Harry gyors léptekkel haladt felém. Magas alakja felém tornyosult, felnéztem rá. Göndör fürtjei szeme elé omlottak, utána kifésülte arcából a kusza szálakat.

- Ne bonyolítsd a dolgokat, aludj az ágyamban. - Kissé nyersen beszélt.

- Nem.

Homlokát összeráncolta, sötét szemeivel hunyorított. Talán nem volt hozzászokva, hogy az emberek nem engedelmeskednek az ő utasításaira. Bátran álltam a sarat; ez volt mindaddig, amíg a lábam fel nem szedte onnan. Harry egyik erős karjával alányúlt a lábamnak, másikkal a hátamat fogta, felemelt a mellkasáig.

- Tegyél le!

Figyelmen kívül hagyott, ahogy előzőleg is történt a parkolóban. Ujjait belém préselte, szorosan tartott. Harry "menyasszonyi stílusban" vitt ki a konyhába, és tovább a folyosón. Majdnem nekiugrottam mikor berúgta az ajtót. Koromsötét volt a szobában karjaimmal egyből átöleltem a nyakát. Sosem voltam jóban a sötéttel, de úgy tűnt Harryt nem zavarta a fény hiánya. Könnyen manőverezett a szobában.

Fellélegeztem amikor ráhelyezett valami puhára, később rájöttem hogy az ágyán vagyok. Megrezzentem, mikor az ágy mellett kis fény villant. A lámpa  homályos fényű volt, de Harry szeme még mindig úgy tűnt, hogy csillogott. A lábam is lefagytak a helyszínen, ahogy néztem hogy végigsétál a fiókokhoz, kirángatja ruháit és tartja őket hogy vegyem el.

- Vedd fel ezeket.

Tétovázva elvettem tőle a pólót kezéből, távolodva tőle egy kicsit. Harry nem beszélt, csak elhagyta a szobát és becsapta az ajtót. Szemeimmel körbenéztem a szobán. Leültem a hatalmas franciaágyra, nagyot sóhajtva. Pár fénykép volt kirakva a szoba területén, gitár ült a szoba sarkában. Lerúgtam a cipőimet, kikászálódtam a farmeremből, gyorsan felhúztam a rövidnadrágot a lábaimon és felálltam. Topom lehámoztam a felsőtestemről. Épp hogy megrántottam a pólót fejem fölött, amikor az ajtó ismét kinyílt. Harry zöld szemeivel fel és le vizsgálta a testem, vigyor képződött ajkán, ahogy nekidőlt az ajtókeretnek, karjait keresztbe téve a mellkasán.

- Mmm, jól nézel ki a ruháimban.

Nem foglalkoztam a megjegyzésével, lehajoltam hogy felvegyem a cuccaim csak azért hogy pár perc múlva ledobhassam őket. Harry zümmögött a fülembe, karjai sunyi módon kúsztak a derekam köré. A feje az enyémet oldalra döntötte, óvatosan megcsókolta a szabad bőrt a nyakamon. Hátam mellkasához nyomta. Nem tudtam mozogni ahogy karját szorosan derekam köré fonta. Szabad keze a pólója alá csúszott, amit viseltem. Ujjait felfelé vontatta, csak a nehéz légzését hallottam. Én nyöszörögtem, amikor megérintette a mellem hajlatánál. Hatalmas kezével megfogta, finoman összenyomta. A fejem hátrahanyatlott vállára az új érzés miatt, a szemeim szorosan lecsuktam.

Sosem érzetem hasonlóan még ezelőtt, testem átjárta a bizsergés. Ez volt azelőtt hogy a köd eltűnt. Küszködtem Harry fogásában, ő mélyen nevetett mikor elengedett. Megbotlottam az ajtóban, megragadtam a kilincset, rángattam hogy kinyíljon.

- Bo. - Harry figyelmeztetett.

Mögöttem volt. Kezével fejem felett gyorsan belökte az ajtót, mielőtt meg tudtam volna szökni. Szívem hangosan vert mikor megfordultam, hátam a fának volt nyomva. Felnéztem és Harry lefele bámult rám. Remegve lélegeztem amikor szájával odahajolt a fülemhez.

- Azt akarom, hogy jól érzed magad. - Harry rekedtes hangon suttogta.