Dark Harry Styles Hun (befejezett)

32. Rész

A zuhanyfüggönyön keresztül beszélgettünk, miután leültem a lehajtott WC-ülőkére. Nem tudtam megállni a mosolygást, ahogy visszajátszottam a szobámban történt eseményeket. Bo ajkainak érzése valami leírhatatlan. Először kicsit ügyetlen volt, ami várható is volt, de ettől csak még imádnivalóbb lett számomra.

- Harry?

- Hm? - fordultam fejemmel az elfüggönyözött kád felé.

Pár másodpercig csend volt. Az egyetlen hallható hang a csobogó víz volt.

- Jól vagy? - kérdeztem, miközben már emelkedtem is fel a helyemről.

- K-kivel beszélsz telefonon? - kérdezte félénken.

A bátorsága csak a kettőnket elválasztó vékonyka akadály által mutatkozott meg, nem volt képes szemtől-szemben megkérdezni. Őszintén reméltem, hogy nem azért, mert fél tőlem. De volt egy olyan érzésem, hogy pontosan ez volt az oka. Talán Bo nem is fogta fel milyen könnyen letéphetném azt a függönyt.

- Végeztél? - kérdeztem késleltetve ezzel a válaszom.

- Öö ümm igen - dadogta.

Elállt a víz miközben én a törölközőért nyúltam a szárítón. Ujjaival megragadta az anyagot, és takarta a testét előlem, ahogy kikukucskált a függöny mögül. Hosszú, sötét haja lehullott a válláról. Felemeltem a törölközőt, hogy betakarjam vele.

- Csukd be a szemed! - motyogta.

- Bo, láttalak már meztelenül. Csak szállj ki! - cukkoltam.

- Nem, csukd be a szemed!

Nevetni kezdtem mielőtt teljesítettem volna a kérését. Mikor hallottam, hogy kilépett a kádból, karjaimat az apró teste köré fontam. Mikor kinyitottam a szemem, engem nézett, testét már a törölköző takarta. Karjait megdörzsöltem a puha anyagon keresztül, hogy megszárítsam. Néztem, ahogy elindul az ajtóhoz, újraigazítja a törölközőt, és karja alá szorítja azt.

Nem tudtam megállni az ajkaimon szétterülő vigyort, ahogy figyeltem, hogyan turkál az egyik fiókomban és gyorsan elővesz egy fekete boxert. Egy pillanatra rám nézett, és próbált elrejtőzni a nyitott szekrényajtó mögött miközben felvette az alsónadrágom. Mikor újra előtűnt a törölközőt a kezében fogta. A pólómat, aminek alja egészen a combközépig ért neki, nyilván a szekrényben találta. Gyönyörűen nézett ki. Sosem engedtem egy lánynak se, hogy az én ruháimat hordja, de Boval más a helyzet. Ő az enyém. Élvezem nézni, ahogy az én bő pólómban sétálgat a szobában.

Bo érezte a pillantásomat végig a testén. Kék szemeivel az én sóvárgó tekintetemet kereste. Közelebb léptem hozzá, megfogtam a kezeit miközben felnézett rám. Nyomtam egy puszit a piruló arcára, és közben az ágyhoz sétáltam vele, ahol leültettem a matracra. A dallamos nevetése töltötte meg a szobát, mikor játékosan, morogva harapdáltam a nyakát. Mikor a mellkasunk összeért, akkor lettem tudatában, hogy nincs rajra melltartó. Elvigyorodtam, és a kezemmel lassan elkezdtem felfelé tolni a felsőjét. Tágra nyitotta szemét, mikor rájött, mit csinálok.

- Ne! - mondta idegesen.

Kezével gyorsan megfogta az anyagot, hogy ne toljam fentebb. Bo nyomatékos mozdulatai kissé összezavartak. Lehajtottam a fejem, orrommal megböktem azt a kezét, amellyel még mindig szorosan fogta a pólót. Mikor nem mozdult, egy könnyű csókot nyomtam a bőrére.

- Miért? - kérdeztem homlokráncolva.

Mindenhol máshol láttam már őt meztelenül. Az ujjaim hegyével lágyan simítottam végig a hasán. De nem kaptam szóbeli választ, csak egy fejrázást.