The Mask - (H.S) ▾Befejezett▾

14.-„...poweless..."

Powerless: Erőtlen

Rose Davis~

Karikás szemekkel léptem be az iskola kapuján, és gondolkodtam. Mi a francot keresett ott az a farkas? Egyáltalán miért volt ott? Engem keresett? Emiatt egész éjjel képtelen voltam aludni. Csak forgolódtam, sőt, néha még egypár könnyem is lefolyt arra gondolva, hogy az a farkas bántani akart. Tudta, hogy hol lakom, azt hogy mikor érek haza, és azt, hogy az ablakon fogok bemenni. Remegtem. Szó szerint remegtem.

-Mi a...?-néztem Harryre, aki arcát eltakarva ment el mellettem. Megfogtam karját, és ahogy felém nézett ledöbbentem. Az Ő szeme alatt is egy monokli éktelenkedett, és alsó ajka is felrepedt. Mit csinált?-Ugye... ugye nem?-célozgattam.

-Nem. Nem verettem meg magam Adrewvel.-gúnyolódott. Fújtam egyet.

-Ne kezd.-ráztam meg fejem. Bólintott-Mi történt?-kérdeztem. Fejét lehajtotta, így  haja arcába hullott. Mély levegőt vettem-Ki tette?-tettem fel még egy kérdést, de láttam, erre sem volt hajlandó válaszolni-Rendben.-szóltam, és elengedtem karját, és elindultam.

-Várj!-húzott vissza-Nem Adrew volt.-pillantott el-Csak... csak elborult az agyam.-válaszolt csendesen-De nézzük a jó oldalát.-mosolyodott el-Ugyan ott van a monoklink.-huncut, kisfiús mosolya engem is arra késztetett, hogy felfelé görbítsem ajkam.

-Még a végén azt hiszik összeverekedtünk.-kuncogva néztem körül. Harry felhorkant.

-Te nem tudnál ekkorát ütni.-mutatott sebére, és rám kacsintott majd elindult. Felháborodva mentem utána.

-Mi az hogy nem tudnék? Ennyire gyengének nézel?-tettem csípőre kezem. Harry felém fordult és csak mosolygott. Ezzel mindent elárult. Durcásan összefontam magam előtt kezeim, míg meghallottam Harry, rekedtes mély nevetését.

-Végre valaki ellátta a bajod?-szólalt meg egy kárörvendő hang Harry mögül. A göndör összeszorította állkapcsát, és keményen nézett a mögötte álló Adrewre.

-Fogd be, ha nem akarod, hogy a másik kezedet is eltörjem.-szinte köpte felé a szavakat. Megfordult, majd kihúzta magát ezzel engem eltakarva. Adrew hangosan felkacagott.

-Egy véletlen folyamán sikerült véghez vinned.-rántott vállat. Biztos voltam benne, hogy ezt nem kellett volna mondania...

Harry Styles~

Keményen néztem az előttem álló izompacsirtára. Kék szemei villámokat szórtak felém, és biztos voltam benne, hogy a sajátommal képes lettem volna megölni Őt. Kezemet ökölbe szorítottam, de karmaim még nem nőttek ki, ezzel nem okozva nekem semmiféle fájdalmat.

-Igaz. Ha önszántamból tettem volna, akkor nem csak egy kezedet roppantottam volna szét.-rántottam vállat nemes egyszerűséggel. A düh, keringett bennem, egyre jobban. Ki akart törni, és én képes lettem volna hagyni neki, ám megéreztem egy apró szorítást karomon.

-Ne tedd.-rázta meg fejét ijedten Rose. Tekintetét vizslattam egy ideig, de utána mély levegőt véve leengedtem vállam, így már nem néztem ki úgy, mint egy ugrásra képes tigris.

-Mi az? Egy csaj mondja meg neked mit tehetsz és mit nem?-horkantott fel Adrew. Tudtam, hogy direkt csinálja, de nem bírtam magam türtőztetni.

-Engedj el.-szóltam Rosenak. Összevonta a szemöldökét-Most engedj el.-emeltem ki a „most" szócskát. Éreztem hogy nem akarta, de lassan levette rólam kezét, én pedig dühösen kaptam a tekintetem Adrew felé. Egy pillanatra megláttam a félelem apró szikráját tekintetében, de nem foglalkoztam vele.

Elindultam felé, és a torkánál szorítva nyomtam a falhoz.

-Ha még egyszer a szádra veszed Rose-t, nagyon megbánod. Érthető voltam?!-ordítottam a képébe, és egyre erősebben fogtam a torkát. Levegőért kapkodott. Mindenki körénk gyűlt, és hallottam Niall erős lépteit felénk. Az idő mintha lelassult volna. Adrew szemében megláttam magam. Azt a valómat, akit mindenki elől elrejtettem. Az állatott...