31.-Obsidian

6K 347 25
                                    

Obsidian: Obszidián

Rose Davis~

Két nap telt el. Ebben a pár napban szinte csak az ágyban feküdtem, és próbáltam kilábalni a betegségből. Több-kevesebb sikerrel. Igaz, hogy lázam már nem volt, de rendszeresen tüsszögtem, és az orrom olyan vörös volt, mint Rudolfé, a rénszarvasé. Ezekben a napokban megismerkedtem Sammel. Kedves srác, és úgy vettem észre, jól kijönnek Harryvel, ennek pedig nagyon örülök. Egyik éjjel, azt mondta, örül neki, hogy Sam volt az akivel összefutott, miután én teljesen önkívületi állapotomba zuhantam, hisz nagyon rég nem találkoztak már.

Az állótükör előtt igazgattam a hajam, miután felöltöztem. Néhány perc múlva, megéreztem a tarkómon az ismerős bizsergést, és ha nem láttam volna a tükörben, akkor is tudtam volna, hogy Harry osont mögém. Még félmeztelen volt, nemrég kelhetett ki az ágyból. Haja kuszán állt feje tetején, amibe tudtam, hogy mielőtt ide jött volna, párszor már beletúrt.

Hajamat jobb vállamra söpörte, és miközben hátulról átkarolta derekam, egy puszit nyomott tarkómra. Elmosolyodtam. Orra hegyével megbökte állam, amitől kuncognom kellett.

-Jó reggelt.-súgta.

-Neked is.-válaszoltam még mindig vidáman.

-Hogy érzed magad?-kérdezte, miközben a tükrön keresztül a szemembe nézett.

-Egész jól.-bizonygattam. Halvány mosoly játszott ajkai szélén. Mélyet sóhajtott, felemelte fejét, de még mindig nem engedett el.

-Emlékszel még a tűzre?-hangja aggódó volt. Bólintottam. Hogyan felejthetném el? Szörnyű volt-Ezt a lángok közül mentettem ki.-elengedett, és a fogason lévő kabátjához ment, majd kivett valamit a zsebéből-Egészen ezidáig magamnál tartottam. Fogalmam sincs miért.-rántotta meg vállát. Felém közeledett, majd miután elém ért, megfogta egyik kezem, és a tenyerembe helyezett valamit.

Tapintása hideg volt, és kemény. Aprócska dolog volt, és mikor kinyitottam tenyerem, egy fekete és zöld közös árnyalatában játszó kör gyűrűt láttam meg.

-Először fogalmam sem volt, hogy minek is magyarázzam ezt.-ismerte be-Mondhatnám egy ígéret gyűrűnek is, hisz ezt az érvet is komolyan gondolom, de... a valódi oka az, hogy az obszidián megvéd a természetfelettitől.-mondta, bennem pedig még mindig a mondata első fele kavargott. Ígéret gyűrű?

Harry aggódva nézett rám, hallotta a szívverésem, amely jócskán a normálison felül kalimpált. Fogalmam sem volt, hogy mit mondhattam volna, de lassan megszólaltam.

-Miért kell, hogy megvédjen?-vagy hatszor átgondoltam a kérdésem, és próbáltam ügyelni megállíthatatlanul zakatoló szívverésem.

-Ahová ma készülünk, én és a fiúk nem biztos, hogy elegek leszünk.-mondta kemény arcvonásokkal. Tehát ma akar indulni. Jó.-Ha felveszed, az obszidián gyűrű érzékeli a szívdobogásod. Azt hiszem, az anyám valami olyasmit mondott, hogy el van varázsolva.-pillantott el egy másodpercre gondolkodás közben-Ha a pulzusod megnő, és adrenalin árad szét benned, azaz félsz, akkor a gyűrű egy védőburkot húz köréd. Megvéd mindentől, még tőlem is, ha kell.-halottam a szomorúságot hangjában. A szívem megsajdult érte.

Tudtam, hogy meg akart védeni, és, hogy ezért szinte mindenre képes lett volna.

-Kérlek Rose. Szeretném, ha biztonságban lennél. Nem akarom, hogy a legközelebbi teliholdkor valóban kárt tegyek benned, nem bírám elviselni a tudatot.-hangja csendes volt, és megtört.

Bólintottam. Láttam a megkönnyebbülést szemében, és óvatosan felhúzta a gyűrűt jobb kezemre. Mikor visszaengedte kezét, láttam az égésnyomot bőrén. Szóval ezért ment vissza. Ez hihetetlen.

Akaratomon kívül is, odanyúltam, s megsimítottam a sebzett bőrt. Mikor először megláttam rajta, nem hittem volna, hogy miattam égett meg, de aztán rá kellett jönnöm, hogy mégis. Mert meg akart védeni.

-Jól vagyok.-mondta, mintha meghallotta volna gondolataimat. Felnéztem Rá.

-Nem akartam, hogy miattam kockáztasd az életed.-ismertem be. Megsimította arcom.

-Vérfarkas vagyok, emlékszel? Pár perc alatt megfordultam, és csak a kijáratnál értek hozzám a lángok.-mesélte.

Hittem neki, mégis, egy furcsa érzés telepedett le szívemre. Aggodalom? Bűntudat? Esetleg más? Nem tudom, de abban biztos voltam, máskor nem szeretném, ha az életét tenné kockára miattam.

-Most van elég problémánk.-mondta-Nem kell ezzel már foglalkoznod, elmúlt, és most van éppen elég gondunk.-mondandóján mélyet sóhajtottam, és bólintottam, pedig még nem akartam ennyiben hagyni a dolgot.

-És mi van az ígérettel? Akkor most ez egy ígéret gyűrű is egyben?-kérdeztem hirtelen. Fogalmam sincs, hogy miért tettem, de tudni akartam. Szélesen elmosolyodott.

-Szeretném, ha az lenne.-hangja mélységétől kirázott a hideg. Éreztem, hogy ez a hang más... elkötelezettebb.

-Én is.-szóltam csendesen, és zavaromban lesütöttem a szemem. Ekkor megláttam az ujján lévő, hasonló színű, és formájú gyűrűt mint az enyém.

Megsimítottam.

-És, milyen ígéretet szőjünk hozzá?-emeltem fel fejem. A szemeimbe nézett, s láttam, hogy egy pillanatra elgondolkodott.

-Hogy szeretni fogjuk egymást, és együtt maradunk... amíg lehet.-utolsó két szava szívembe mart. Tudtam mire gondolt, de nem akartam, hogy ez megtörténjen. Sosem akartam.

-Rendben, de tudod, hogy sosem hagynám, hogy akármi történjen, igaz?-kezemet nyakába tekertem, s közelebb vontam magamhoz. Bólintott.

-Annyira szeretlek.-hajolt ajkaimhoz. Forró lehelete megcsapta bőröm, és egy furcsa melegség járt át.

-Nagyon szeretlek Harry.-csókoltam meg. Éreztem, ahogy nyelve átkúszott számba, és érzéki táncot lejtett sajátommal. Hatalmas kezei levándoroltak derekamra, s körbeöleltek. Szorítottuk egymást, mintha ez életünk múlt volna rajta.

-Srácok? Hamarosan indulnunk kéne!-hallatszott kintről egy kopogás, majd Newt hangja zörrent.

Lihegve, és mosolyogva elváltunk egymástól. Még egy utolsó csókot váltottunk, és kézen fogva léptünk ki a szobaajtón... valami... valami más felé.

Tudtam, hogy hatalmas lépés volt ez mindkettőnknek, mégis nem bírtam volna elmondani Harry-nek az, hogy Louis majdnem megcsókolt. Miért is kellett volna? Elvégre, nem történt meg, és nem is fog...

*-* Csatlakozz a Facebook csoporthoz te is! *-*

Csoport név: Ladybady Books

Elérhetőségeim:

Facebook: Lora White

E-Mail: ladybadybooks*gmail.com

Ha kedved tartja csatlakozz, vagy jelölj be, esetleg küldj e-mailt! Minden kérdésre válaszolok! <3

Kérlek komizz!

The Mask - (H.S) ▾Befejezett▾Where stories live. Discover now