The Mask - (H.S) ▾Befejezett▾

24.-Full Moon

Full Moon: Telihold

Rose Davis~

Egyenesen az előttem álló farkasok íriszeibe bámultam, és fogalmam sem volt, hogy hogyan is menekülhetnék el előlük. Biztos voltam benne, hogy simán el tudnának kapni, és meg is tennék minden gondolkodás nélkül.

Ahogy találkozott pillantásunk, Emerald szemében egy félelmetes csillanást láttam. Fejét lejjebb vonva, és füleit hátrahúzva közeledett felém. Minden egyes irányomba tett lépés után, én hátráltam. Cerulean csak egy helyben figyelte az eseményeket. Ahogy egyre sebesebben hátráltam, nekiütköztem egy fának, és akkor már tényleg kilátástalan volt a helyzetem. Vagy, legalábbis azt hittem.

-Vigyázz!-kiáltott mellőlem valaki. Ahogy elém ugrott, egy fegyvert fogott a farkasok felé. Miközben végigmértem az alakot, Newt vonásai tisztultak ki előttem. Mit keres itt? Egyáltalán miért fog feléjük pisztolyt?!

-Ne!-próbáltam kikapni a kezéből a fegyvert, de nem hagyta, és a két farkas közé lőtt. Azok megijedtek, hisz a fegyver, golyó helyett fényt lőtt ki, és amilyen gyorsan csak tudtak eliszkoltak.

-Gyorsan! Ez egy ideig távol tartja Őket, de nincs sok időnk!-ragadta meg karom, és elkezdett húzni-Itt van a közelben a kocsim, el kell tűnnünk innét!-pillantott rám hátra.

-De...-szóltam volna közbe, de nem hagyta, mert betessékelt a kocsiba. Ő is bepattant és ki faralt az erdőből. Hátrafelé nézegettem, de nem értettem mi ez a nagy menekülés. Elvégre... Ők, Harry és Niall, nincs mitől félnünk... ugye?-Hova megyünk?-tettem fel hadarva a kérdést.

-Az állatkórházba. El kell bújtatnom téged, minél előbb.-mondta, majd felgyorsította az autót.

-De hisz azok csak...-próbáltam elhitetni Newt-al, hogy csak két egyszerű farkasról volt szó és, hogy ne fogjon gyanút, de arról nekem senki sem szólt, hogy a fáradozás ami feleslegesek lesznek.

-Harry utánad fog jönni. A ösztönét követi, ami most azt diktálja neki, hogy találjon meg. Ha nem mászkáltál volna az erdőben, akkor most nem lenne ez!-pillantott rám gyorsan.

-Már megbocsáss, de volt okom arra, hogy ott mászkáljak!-szögeztem le.

-Ó valóban? És mi?-tette fel a költői kérdést. Nem törődtem vele, nem is válaszoltam neki, csak az útra szegeztem tekintetem. Mi az, hogy Harry az ösztöneit követi? Miért kell megtalálnia? Vagy, a legnagyobb kérdés, ha megtalálna, akkor bántana?

-Miért mondja Harry ösztöne az, hogy találjon meg?-nyeltem nagyot, ahogy feltettem a kérdést. Talán, egy kicsit tartottam is a választól, de türelmesen vártam míg Newt végigpörgette a fejében a mondanivalóját.

-Mert nem a semmiért vagytok együtt a való életben. Érez irántad valamit, és az a valami akkor is él benne, mikor farkas. Egyszerűen csak feléd húzza a szíve. Bár... ezzel semmi baj nem lenne, ha nem telihold napján, farkas képében futnátok össze. Na ez, egy nagyon rossz döntés volt tőled.-gesztikulált kezeivel.

Magyarázata után, nem is tudtam, mit gondoljak. Igen, bíztam benne, hogy Harry tényleg szeret, de ez a vesztünket is okozhatja?

-Honnét tudsz róluk?-céloztam a vérfarkasokra. Mélyet sóhajtott.

-Én sem vagyok teljesen ember. Scott, a bátyád, engem mentett meg a teljes átváltozástól.-vallotta be, én pedig hüledezve bámultam rá.

-Akkor te... te tudod, hogy hol van a tekercs.-váltak el ajkaim egymástól. Ismét egy titok. Harry mesélt arról, hogy volt egy ember, akin sikerült Scott kísérlete, de... de még tippem sem lett volna, hogy ki az, Newt-ra pedig nem is mertem gondolni, hisz Ő... belőle senki nem nézné ki.