The Mask - (H.S) ▾Befejezett▾

82.-Little fear

❤ Szép napot, Lads! ❤

Meg is hoztam nektek a nyolcvankettedik fejezetet! Nagyon-nagyon remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket, még akkor is, ha ez egy laposabb rész lett. Kérlek ne haragudjatok, a jövőben jobban fogok igyekezni :( ❤

Nagyon szépen köszönöm a több mint 182 ezer megtekintést, a rengeteg voteot és kommentet! Csodálatosak vagytok! ❤

Jó olvasást! Millió puszi és hatalmas ölelés: Ladybady ❤

Little fear: Kis félelem

Rose Davis~

Halkan kopogtam a pince vasajtaján ami mögött Newt laborja volt. Tisztában voltam vele, hogy a férfi nem tartózkodott ott lent, csak a bátyám, aki már napok óta kotyvasztott valamit, pontosan úgy, mintha egy boszorkány lett volna. Igaz, hatalmas üst és békanyelv nem, de más furcsaságok gyakran felbukkantak ott. Fogalmam sem volt, hogy Newt illetve Scott hogyan tudta összehordani mindazt ami odabent megtalálható volt, mindössze egyetlen hónap alatt. 

-Gyere csak!-hallottam a választ, nemsokkal ezután pedig már be is léptem a sötét helyiségbe, amit a lámpák fénye egészen szépen láthatóvá tett-Mi járatban idelent?-kérdezte Scott mosolyogva, miközben mellé léptem. Láttam, ahogyan porokat kevert össze, és öntött egy üvegcsébe. 

-Gondoltam megnézem, hogy mit csinálsz már itt órák óta.-rántottam vállat, de nem viszonoztam mosolyát. Összevonta a szemöldökét, és folytatta az eddigi cselekedetét. 

-Nem inkább arra voltál kíváncsi, hogy milyen hatással van rám a telihold?-sandított rám szeme sarkából. Összepréseltem az ajkaimat, ezután pedig megfogtam neki az egyik üveget, amibe színes folyadékot öntött. 

-Túl jól ismersz.-húztam el a számat, majd mély levegőt vettem-A farkasok már elhagyták a házat, csak ti maradtatok itt Harry-vel. Dawn a szobájában van, és valószínűleg azon imádkozik, hogy Niall ne öljön meg senkit... sőt inkább, hogy egyikőjük se tegyen hasonló dolgot.-kerestem a szavakat, miközben az ujjammal babráltam. 

-Arra akarsz kilyukadni, hogy én mit fogok tenni, ha éppen túl erős lesz a Hold vonzása?-tette le a kezében tartott tálat. Lehajtottam a fejemet. 

-Nem pontosan, én csak...

-Nem kell aggódnod, van egy biztos pontom, ami miatt nem fogok átváltozni, éppen úgy, ahogy az összes farkasnak, de nem akartak kockáztatni, főleg nem azért, mert most itt van Elijah. Ha engem kérdezel, valószínűleg a kocsijukban ülnek, és arra várnak, hogy végre felkeljen a Nap és hazajöhessenek.-fonta össze maga előtt kezeit. 

-Nem kértem, hogy menjenek el.-ingattam meg a fejemet-Te is tudod, hogy szerettem volna ha itt maradnak, főleg azért, mert ha történik valami Elijah-val akkor segíteni tudnak.-tártam szét a karjaimat-Scott én... nem bírnám ki, ha minden egyes teliholdnál azon kellene aggódnom, hogy a fiam kárt tesz magában, vagy másban.-gyűltek könnyek a szemeimbe-Mi van, ha átváltozik? Nagyon apró még és...

-Rose.-szólított halkan, majd közelebb lépett, és magához ölelt-Nem kell félned attól, hogy valami baj történik vele. Mi itt vagyunk Harry-vel, a következő hónapban pedig már az összes farkas itt lesz, hogy segítsünk.-próbált meg megnyugtatni-Elijah nem fog átváltozni, ahogyan te is mondtad, túl kicsi hozzá. Ezt leszámítva pedig csak félig természetfeletti, ha a Hold hatással is van rá, akkor is csak annyira fog átalakulni, amennyire Harry vagy én, esetleg Newt. Ha bemész a szobátokba, nem fog az ágyban várni egy farkaskölyök.-mosolyodott el a végére, majd letörölte a könnycseppet, ami éppen az arcomon szántott végig, majd elengedett-És ha megnyugtat, akkor most azon dolgozom, hogy ez egyszer se fordulhasson elő, se vele se mással.-intett a munkaasztala felé.