| Joyce | [BEFEJEZETT]

27.rész

Letelt a két óra. Indulunk Afrikába, hogy megállítsuk a Grófot. Valahogy megszökött a Börtönvilágból, jártas a fekete mágiák világában és most itt van a Földön. Azért választott minket, mert itt található egy ősi, démonista szentély. Pontosabban valahol Etiópia és Szomália határán. Ha sikerül előásnia a szentélyt és beindítania, akkor a seregével, a Nilkinekkel leigázzák a bolygónkat és kiirtják az emberiséget. Az emberek lelkéből táplálkoznak. Több száz évvel ezelőtt világokat igázott és irtott ki. Mindezt Odin állította meg. Most azonban nekünk kell ezt megtennünk! Nem hagyhatjuk, hogy még egy világ a lába előtt heverjen!

Érződik a feszültség a csapaton. Teljesen érthető, ugyanis egy olyan nem evilági lénnyel szállunk szembe, akiről szinte alig tudunk valamit. Nem tudjuk, mire képes, hogy számít-e ránk. Töredék információink vannak, de azokra nem építkezhetünk. Miután a Kapitány kiadta a parancsot, hogy mikor és hol találkozunk, szétszéledtünk.

Tony rendbe szedte magát és hozott fel a Quinjetre még pár tartalék páncélt. Steve magára öltötte azt a bizonyos, piros- fehér sávos csillagos ruhát. A pajzsa a hátán díszeleg. Banner annyi ellenszert tett el és gyártott, amennyire ideje volt. Natasha belebújt az egyberészes, fekete öltözetébe és felfegyverkezett. Thoron már rajta van vörös köpenye, kezében pedig idegesen szorongatja a pörölyt. Barton rendbe tette magát, előkészítette az íját, és annyi nyilat hozott ki magával, amennyit ruhája és még másik két táska elbírt. Tartalék íj is van nála. Miután mi is végeztünk Pietroval, visszamentünk Wandához. Addigra már fel volt öltözve, szemei kicsit még karikásak, de készen áll. Sam és Vízió is visszatértek. Előbbin már rajta van a szárnya. Rhodey nem jön velünk, más dolga akadt, de biztosított minket, hogy hívhatjuk bármikor, ha baj van és azonnal mozgósítja a sereget.

Mikor kiérek az ikrekkel a felszállópályára, Sam épp leragasztja Natasha fején éktelenkedő sebet, hogy ne kerüljön bele semmiféle kosz. Steve, Thor és Stark már a gépen vannak. Vízió elénk siet és Wandával külön mennek tovább, beszélgetésbe elegyednek. Clint a rámpán sétál fel, kezében két táskával. A lift ajtaja akkor nyílik ki, amikor elérünk Pietroval a feljáróig. Banner lép ki rajta kezében két hatalmas aktatáska, a hátán pedig egy hátizsák. Ellenszerekkel vannak tele. Mindannyian felszállunk.

-Elég lesz? - kérdezi Tony Bannert.

-Reméljük - válaszolja bizonytalanul a tudós. Körben megállunk és várjuk, hogy megosszák velünk a terv részleteit. Már ha van egyáltalán, eddig nem nagyon emlegette senki. Bár az események nem is nagyon hagyták, hogy leüljünk megbeszélni.

-Három óra lesz az út - kezd bele a milliárdos. - Péntek vezeti a Quinjetet, így mindenkit arra kérek, hogy pihenjen. Szükségünk lesz az erőnkre.

-És van valami terv is? - böki ki a kérdést Sam. - Vagy csak oda repülünk és improvizálunk?

-Improvizálunk - válaszolja Tony.

-Mindenki megírta már a végrendeletét? - szól be Barton. - Három óra alatt még simán végeztek vele!

-Nagyon vicces, Barton! - szól oda gúnyosan Tony.

-Te is poénos kedvedben lehetsz, hogy nincs tervünk! Oda megyünk stratégia nélkül? Kész öngyilkosság! - emeli fel a hangját az íjász.

-Elég! - szól közbe Steve. - Meg kell próbálnunk! Improvizációban egyébként is elég jók vagyunk, összeszokott már a csapat! - itt egy pillanatra felszalad a szemöldököm. Ők lehet, de én még annyira nem. - Eddig semmi sem állított meg minket. Legyőztük Lokit és megküzdöttünk Ultronnal is. Nagy árat fizettünk ezekért is, de a Föld megmenekült! Most is így kell tennünk, akár belehalunk, akár nem!