| Joyce | [BEFEJEZETT]

37.rész

Mikor leteleportáltam a felhőkarcoló tetejéről az utca közepére értettem csak meg mit értett Pietro az alatt,hogy nem a helybéliekhez kelett a szerencse. Körbenéztem az utcán és mindenhol megbabonázott emberek voltak. A vörös szemük csak úgy világított. Elfordultam a bal oldalamra és csak annyit láttam hogy Natasha felém fut. Majd nekem ugrott a derekamat megfogva és elvetődtünk a másik irányba. Abban a pillanatban,hogy ellökött egy hatalmas beton darab hasított el mellettünk. Eltalált egy csomó helybélit,akik ennek következtében vagy meghaltak,vagy elvesztették az eszméletüket. Natasha felé fordultam.

-Ez meg mi volt?

Kérdeztem,de nem kellett válaszolnia,mert a következő pillanatban egy hatalmas zöld lény ugrott elénk majd elordította magát. Banner. Azaz Hulk. Rándultak még egyet-ketőt a vállai majd neki rontott az embereknek.

-Nem kéne megölnünk őket. -néztem Nat felé.

-Ha ezt sikerült vele is megértetned,kérlek szólj. - válaszolta - Most gyere segíteni!

Azzal kimentünk a fal takarása mögül és elkezdtünk az emberekre lőni. Természetesen nem golyóval,hanem ellenszerrel. Hirtelen hátulról nekem ugrott az egyik helybéli. De nem hagytam ennyiben megragadtam a pólójának a nyakát és lehajolva átvetettem magamon. Ő ennek következtében a földre esett,majd pedig bele lőttem egy ellenszeres kapszulát. Körbenéztem és valahogy nem akartak fogyni. Sőt mi több...egyre többet láttam. Minden irányból jöttek. 3-an nem tudunk velük elbánni,még így sem,hogy itt van Hulk. A következő pillanatban a mögöttem álló 4 emberbe nyíl szúródott. Elmosolyodtam majd felnéztem a mellettünk lévő ház tetejére. Barton állt fenn. Intett egyet a szabad kezével majd leugrott az utcára és onnan folytatta a nyilak lövöldözését. Pont a 4út találkozásához,a kereszteződéshez sodortak minket. Egy nagy skarlátvörös gömb csapódott az egyik emberkupac közepére,melynek következtében ők szerte zuhantak. Majd egy árnyék suhant el felettünk ami szintén a helybéliekre tüzelt. Wanda és Sam is visszaértek. Mikor Sam felénk ért ledobta közénk Wandát,míg ő felettünk körözött.

-Wanda! - szólt oda Natasha a Maximoff lánynak - Szerintem itt az idelye a 2. hullámnak.

Wanda erre nem válaszolt,elővette a zsebéből a konzolt majd megnyomta az azon lévő fekete gombot. A következő pillanatban hatalmas robbanás ráztam meg az előttünk húzódó utcát. Törmelék darabok hullottak,illetve egy két véres húscafat. Ennyi maradt azokból akik a közelében voltak. Ezzel a robbantással ugyan nem mentünk sokra,de legalébb lecsökkentettük a mennyiségüket. De még így is lehettek vagy 200-an körülöttünk. Hulk becsapódott közénk és Bartonra nézett.

-Mehet zöldség? - kérdezte nevetve Barton.

Hulk erre csak mordult egyet és a jobb kezét maga mellé emelte és kinyitotta a markát. Barton hátrált pár lépést majd neki futott. Beleugrott nagy zöld barátunk tenyerébe aki ennek következtében feldobta őt a magasba. Barton megfordult a levegőben a tengelye körül,közben kivett 3nyilat a tegezéből és ellőtte őket. Nem meglepő módon mind a 3 eltalált 1-1 embert. Ezután Wanda megfeszítette az ujjait,majd egy hirtelen mozdulattal előre nyújtotta mind a két kezét. Tenyereiből skarlátvörös füstszerű fény áradt ki. Ennek következtében az előtte álló körülbelül 20 helybéli megbénult. Odamentem Wanda mellé és rátettem a kezem a vállára,majd lehunytam a szemem. Wanda,én és a 20 helybéli elteleportálódtunk. Hogy mégis hova? Hát a Braziliai őserdőbe. Mikor oda értünk Wanda elengedte az embereket,én pedig vissza teleportáltam magunkta a többiekhez. Ezt a stratégiát elég sokáig gyakoroltuk. Illetve elég megterhelő számomra ennyi embert elteleportálni. Nem kell aggódnunk értük,ugyanis ha legyőzzük Merlint akkor vissza alakulnak. Plusz pontosan tudom,hogy hova vittem őket,illetve Wanda is. Szóval ha itt végeztünk Stark küld értük egy repülőt és visszahozza őket ide. Abban a pillanatban,hogy visszaértünk megszólalt a fülünkben lévő adó-vevő.

-Elkellene itt egy kis segítség. - jött Stark hangja a fülesemből.

-Bocsi,de mi is elég elfoglaltak vagyunk! - válaszolta Wanda.

-Ez valahogy engem nem nagyon érdekel. - mondta Tony.

-Igaza van Starknak - szólalt meg most Steve - Együtt többre megyünk.

-Jéé - nevetett fel Barton - Te élsz?

-Igen. - válaszolta Kapi,majd hozzátette - Valaki igazán eljöhetne értem.

-Intézem. - jelentettem ki - A szentélynél találkozunk. - azzal elteleportáltam.

-Ugye tudjátok,hogy ő kb. 5 másodperc alatt oda fog érni? Mi meg csak akkor,ha kiverekedjük innen magunkat? - kérdezte csodálkozva Clint.

Sam hirtelen felkapta Wandát és elindult vele a szentély felé. Hulk Natashát vette az ölébe és kezdett vele Thorék felé ugrálni. Clint ott maradt egyedül,körülötte legalább 150 Merlin által megbabonázott emberrel.

-Már megint. - sóhalytott fel keserűen. A következő pillanatban mellette termettem és megfogtam a bal alkarját.

-Gyerünk Barton!

Válaszolni se tudott,már a szentélyen álltunk. Ahogy megérkeztünk Thor belecsapódott a homokba. Körbe néztem és még több helybéli vett körbe minket. Ráadásul Merlin is itt volt. Thor visszajött közénk és megálltunk.

-Ha most megadjátok magatokat - kezdett bele a gróf - akkor megígérem,hogy nem kell látnotok,hogy igázom le a bolygótokat. - itt elvigyorodott - Most elképzeltem az emberek arcát ahogy látják,hogy az Ő hőseik segítenek nekem elpusztítani az emberiséget.