| Joyce | [BEFEJEZETT]

14.rész

Csörgésre keltem az éjszaka közepén. Kimentem a szobámból,hogy utána nézzek honnan jött a zaj. Majd köhögést hallottam a szembe lévő szobából. Benyitottam,majd felkapcsoltam a lámpát. Kikerekedett szemmel néztem az ágyra,amin egy nagy vértócsa volt. Vérnyomok vezettek a jobb oldalamon lévő ajtóhoz. Mikor közelebb mentem hozzá ismét köhögést hallottam. Kinyitottam az ajtót és ilyedten felkiáltottam.

-Joyce! - majd mellé rohantam és leguggoltam - Valaki segítsen! Joyce,tarts ki!

X

*Tony szemszöge*

-Nemtudom. De kiderítem!

-Mégis hogyan? - kérdezte Steve.

-Beszélnem kell Furyval. - elindultam ki a laborból - Te is jössz!

Steve-vel felmentünk a tárgyalóba. Útközbe szóltam Furynak,hogy jöjjön ide. Egy 20perc után megjelent a tárgyalóba.

-Nem siette el. - szóltam oda.

-Mi volt olyan fontos,hogy idehívtak este 9kor? - kérdezte a félszemű miközbe leült egy székre.

-Joyce elvesztette a képességét. - válaszoltam hidegen.

-Tessék? - döbbent le Fury.

-Csak azt amit az anyjától örökölt. - tette hozzá Steve.

-Tőlem mit akarnak? - tette fel a kérdést Nick,majd hátradől a széken és összefonta a kezeit a mellkasa előtt.

-Joyce édesanyjának kellenének a leletei. - válaszoltam - Hogy mutálódott,min ment keresztül,miket használtak,az összes adatot ami Suehoz köthető.

-Azt nem adhatom oda. - felelte Fury,majd felállt a székből és elindult kifelé.

-Miért nem? - kérdezte Rogers - Csak nem titikolnak valamit?

-Ami azt illeti de. - fordult vissza már az ajtóban állva Nick - Olyasmit amit Joyce nem tudhat meg. Olyasmit amit SENKI sem tudhat meg.

-Nos - csaptam össze tenyereim - mi nem vagyunk SENKIK...Éés ha ide adná az adatokat talán kideríthetjük mitől vesztette el Ms.Hopper az erejét. - elindultam Nick felé - Illetve talán arra is rájöhetünk hogyan adhatjuk neki vissza úgy,hogy ne halljon bele.

-Stark,nem tudja.... - kezdett bele Fury

-Ééés Joyce nem tud meg semmit - folytottam a szemkötösbe a szót. - Csak Steve és én fogjuk látni. Senki más. Begyszó! - mindkét kezem felemeltem.

-Ha tényleg olyan dolog amit Joyce nem tudhat meg - tette hozzá Amerika csillagos hőse - Akkor tőlünk nem fogja megtudni. - Nick nagyot sóhajtott majd válaszolt :

-Legyen. De csak azért adom oda Sue mappáit,hogy Joyce visszakaphassa az erejét. De ha bármi is kiszivárog...

-Nemfog. - monduk egyszerre Steve-vel.

-Átküldetem valakivel.

Azzal Nick kiment a helységből. Egy jó óra múlva megjött a futár Sue mappáival. Azt kell,hogy mondjam kevesebb papírra számítottam. Fury vagy 30mappát küldött,és ez csak Sue-é volt. Amint megkaptuk a papírokat nekikezdünk őket átfutni.

Olyan hajnali 1körül lehett,amikor kiabálást hallottunk a háló folyosókról...

*Joyce szemszöge*

Miután kiléptem a laborból,egyenesen a szobámba mentem. Hideg vízze letusoltam majd felkaptam a pizsim,ami egy bordó atlétából és egy fekete rövidgatyából állt. Befeküdtem az ágyamba és rögtön elnyomott az álom.

Olyan 1óra fele arra keltem,hogy nem kapok levegőt. Felültem az ágyamban és elkezdtem köhögni. Egy kis idő után már kezdtem szédülni,majd hirtelen vért köptem. Az ágyam csupa vér lett. Elindultam a fürdőm felé,de út közbe összeestem. Elkezdtem ismét vért köpni,aztán hirtelen újra kaptam levegőt. Felkönyököltem és tovább köhögtem. Mikor már egy igen nagy vértócsa volt alattam sikeresen felálltam és betámolyogtam a fürdőbe. Útközbe nekiestem az ajtó mellett lévő szekrényemnek,amiről leesett egy cserép virág. Összetört. Bementem a fürdőbe és a mosdó felé hajoltam. Egyfolytába csak köhögtem. A szivem elkezdett gyorsan verni. Majd hirtelen szédülni kezdtem. Már nem birtam tovább tartani magam így a földre rogytam. A pizsomám csupa vér volt,illetve a fürdőszobám és a szobám is. Majd éreztem ahogy valaki megfog...

*Wanda szemszöge*

Csörgésre keltem az éjszaka közepén. Kimentem a szobámból,hogy utána nézzek honnan jött a zaj. Majd köhögést hallottam a szembe lévő szobából. Benyitottam,majd felkapcsoltam a lámpát. Kikerekedett szemmel néztem az ágyra,amin egy nagy vértócsa volt. Vérnyomok vezettek a jobb oldalamon lévő ajtóhoz. Mikor közelebb mentem hozzá ismét köhögést hallottam. Kinyitottam az ajtót és ilyedten felkiáltottam.

-Joyce! - majd mellé rohantam és leguggoltam - Valaki segítsen! Joyce,tarts ki!

Pietro rohant be a szobába majd mikor meglátta a sok vért...látszott rajta hogy megilyedt. Aztán felénk fordult és meglátta ahogy Joyceval a karjaimban ülünk a fürdőszoba közepén véresen. Mellénk futott és megkérdezte :

-Mi történt vele? - a hangja rekedtes volt,éreztem rajta hogy fél.

-Nemtudom. Így találtam rá. Le kell vinned az orvosi szintre!

Pietro csak bólintott,aztán felkapta Joycet és elfutott. Én is felálltam és utánuk indulta. Mikor kifordultam Joyce szobájából Clintet láttam amint a földön fekszik,Nat épp felsegítette.

-Mégis mi ütött a testvéredbe? - kérdezte Clint miközbe megdörzsölte a vállát.

-Ki sikított? - fordult felém Nat.

-Joycet vitte le az orvosira - feleltem miközbe elmentem mellettük.

-Mi történt vele? - nézett utánam Natasha,de nem kellett válaszoltam.

-Nat.

Szólt neki Clint majd Joyce szobájára mutatott. Natasha mellé sétált és benézett a szobába.

-Szólj Starknak, - mondta Clintenk - én megkeresem Bannert!

FONTOS A VÉLEMÉNYETEK: Arra lennél kiváncsi,hogy szeretnétek-e azt hogy rendszeresen legyenek kinn részek,vagy jó így nektek,hogy össze vissza jönnek? Ha rendszeresen lenne akkor mondjuk 1héten 3xlenne rész. Mondjuk Vasárnap,Kedden és Pénteken. Maradjon úgy ahogy eddig,hogy össze vissza pakolom a részeket,vagy legyen rendszere?