| Joyce | [BEFEJEZETT]

30.rész

Arra ébredtem,hogy valaki finoman megráz. Felkaptam a fejem és körbenéztem. Még a Quinjet-en voltunk,de viszont már mindenki ébren volt. A vezetői ülés felé néztem. Mielőtt elaludtam odakinn még minden sötét volt,mostmár a feketeség helyét átvette a kék égbolt. Lehetett már olyan 6óra.

-Jól vagy? - kérdezte tőlem halkan Barton.

-Megvagyok. - feleltem és egy gyenge mosolyt kényszerítettem magamra.

-Gyertek! - intett felénk Stark - Mondom mi a helyzet.

Tony a vezetői székben ült. A többiekkel körbeálltuk. Stak jobb oldalán Banner aztán Thor,Sam,Wanda,Pietro,én,Clint,Natasha,Vízió és végül Stark bal oldalán a Kapitánnyal végződött a kör. Mindannyian feszültek voltunk.

-Nost - csapta össze tenyerét Stark - Nemsokára a megadott helyszínen leszünk. Azaz Etiópia és Szomália határán. Rhodey most üzent,hogy megint tüntek el helybéliek.

-Merlin... - sziszegte halkan Thor.

-Igen barátom. Sajnos most igazunk lett. - folytatta Tony - Merlin csábította és állította maga mellé a népet.

-Tudjuk,hogy hol található a szentély? - érdeklődött Natasha.

-Igen - válaszolta most Banner - Az Etióp-magasföld és a Szomália-fésziget közötti kis félsivatagban. - ebben a pillanatban kék fények kapcsolódtak és kívetítették a helyszínt. Egy hatalmas homok dünékkel teli helységet mutattak. És ott volt a szentély helyszíne,melyet most egy piros pöttyel jeleztek. - Ott van. - mutató ujjával Banner a piros pöttyre bökött. - Ott van a szentély,az eltűnt Etiópiai és Szomáliai nép... - hatásszünet - és Merlin gróf is.

-Ez mind szép és jó - szólt közbe Sam - De még mindig nem tudjuk mi a terv.

-A Quinjet-tel nem mehetünk oda,feltünőek lennénk. - kezdett bele Steve - Itt fogunk leszállni - mutatott egy nagy homok dűnére Amerika Kapitány,Merlintől úgy 20km-re.

-A plusz pont még az, - vette át Stark a szót - hogy nem messze a szentélytől van egy elhagyatott város.

-Miért lett elhagyatott? - kérdezte Wanda.

-Régen volt ott egy háború - folytatta Stark - A városban élők elmenekültek,és nem jöttek vissza. - itt megállt egy kicsit majd hozzá tette - Ezért az is jó lesz búvóhelynek,ha esetleg nagyon nagy baj lenne.

-Remek. - szólalt meg mostmár Barton is - Mikor szállunk le? - kérdezte. Stark ránézett a műszerfalra,majd a karórájára.

-Egy olyan 15perc múlva. - válaszolt - Mindenki készülődjön,idelye meglátogatnunk a grófot.

Mindenki elindult a cuccaiért. Én az egész "megbeszélés" alatt nem szóltam semmit,és ez fel is tünk valakinek.

-Joyce. - lépett mellém Pietro - Jól vagy?

-Persze! Miért? - kérdeztem,de nem fordultam felé.

-Olyan fura vagy,és meg sem szólaltál. - mondta aggódva,majd megfogta a kezem és maga felé fordított - Hé... - mondta gyöngéd,lágy hangon - Biztos jól vagy? - kérdezte meg újra. Most sem őt néztem,hanem a földet. A szemem könnybe lábadt és egy könnycsepp lefolyt az arcomon. Próbáltam úgy hajtani a fejem,hogy ne lássa,de nem sikerült. Közelebb húzott magához és megölelt. - Semmi baj. Itt vagyok. - mondta halkan majd elengedett - Mi történt? - letöröltem az arcomról a szétkent könnycseppeket és válaszoltam.

-Majd később elmesélem,most van ami fontosbb. - mondtam és szomorúan elmosolyodtam.

-Ahogy szeretnéd. - válaszolta és rámmosolygott - Most megyek,még beszélnem kell Sammel. - erre csak bólintottam. Odalépett hozzám és adott egy puszit az arcomra,majd elindult Sam felé.

*15perccel később*

-Itt vagyunk. - jelentette ki Stark.

Mindenki készenlétben volt. Starkon már rajta volt a Vasember páncél. Steve ebben a pillanatban rakta a pajzsát a hátára. Natasha még gyorsan átnézte a pisztolyait,Clint pedig igazított mégy egy kicsit a tegeze szíján. Sam összekapcsolta a mellkasán a csattot ami a hátán lévő "hátizsákot" tartotta,amiben a Sólyom szárnyka voltak. Thor idegesen szorongatta a kezében a pöröjét. Nat dobott nekem két pisztolyt,amit a derékszílyamra erősítettem. Wanda felvette a vöröses,térdigérő kabátját,Pietro pedig hátra feszítette először a jobb,majd a bal lábát. Banner levette magáról a dzsekijét és a székre helyezte. Vízió megállt Tony mellett és várt. Mindannyian vártunk.

-Péntek! - szólt Tony a mesterséges inteligenciának. - Tedd le a Quinjet-et.

-Igenis,uram. - jött a válasz Péntektől.

Abban a pillanatban a Quinjet megremegett és hallani lehetett ahogy a leszállótalpak leereszkedtek,majd huppant egyet az egész gépezet. A Quinjet megállapodott a homokon.

-Na? - nézett felénk Steve - Kezdjük!

-Le a rámpát. - adta ki az utasítást Pénteknek Natasha.