| Joyce | [BEFEJEZETT]

31.rész

Már legalább egy órája gyalogoltunk a sivatagban. Tony és Steve ment elöl. Most mondhatnátok,hogy miért nem repülnek azok akik tudnak,miért nem használjuk a motorokat. Nos azért mert nem akarunk idő előtt lebukni. Mióta elindultunk senki sem szólt semmit. Túl nagy volt a csend. Szinte már ilyesztő volt,csak a szél halk suhanását hallottam és a homok hangját amint egy nagyobb dűnére próbálok felmászni. Steve hátrafordult és intett a mellettem sétáló Pietrónak. A fiú erre csak bólintott és eltűnt. Előreküldték,hogy körülnézzen,vagyis már lassan ott kellene lennünk. Remélem nem tévedtek el. Egy perc sem telt el Pietro már vissza is ért. Mutogatott valamit Starkéknak majd visszajött mellém. Nem mondtak semmit,se Pietro se Stark,se Rogers. Lementünk a dűnéről és egy még magasabb tárult elénk. Kínkeservesen felsóhajtottam amikor megláttam. Nem valami könnyű egy ilyenre felmászni,ezért inkább felteleportáltam. Senki nem mondta,hogy ne tegyem. Velük szembe értem a homokhegy tetejére. Steve szenvedő arckifejezéssel felnézett rám,mire én elmosolyodtam. Megfordultam és csodálkozva néztem az elém táruló várost. Nem volt valami jó állapotban. Benőtte a gaz,amit hozzáteszem nemértem,hogyan ugyanis a sivatag közepén vagyunk,de már nem lepődöm meg semmin. Ha jól láttam volt a városban 4 felhőkarcoló szerűség,olyan 20 emelet magasak lehettek. Rengetek kis családi ház,boltok,utcák,egy iskola és egy óvoda,meg egy nagy park.

-Megérkeztünk. - mondta Tony - A szentély a város másik végén lesz.

-Pietro,Sam! - szólt Higanyszálnak és Sólyomnak Amerika csillagos hőse - Derítsétek fel a várost. Ha esetleg találtok Merlin által elvarázsolt embereket hozzátok őket az iskola tornatermébe,oda gyűjtsük őket. A helyieket nem öljük meg.

-És ha Nilkinekket találkozunk? - kérdezte Pietro.

-Olyanokat még nem találhattok,ugyanis az átjáró még nincs nyitva. - lépett előre Thor - De őket nem kell kímélni.

Sam és Pietro egyszerre bólintottak. Maximoff el is száguldott,nem várta meg Samet. Sólyom kinyitotta a szárnyait nekifutott,elrugaszkodott és már szelte is a levegőt. Mi többiek pedig elindultunk lefelé. Őszinte leszek,rohadt ilyesztő ez a város,de valahogy biztonságban érzem magam. Nem,nem azért mert a Bosszúállók vesznek körbe. Csak valahogy nem érzem azt,hogy veszélybe lennék,azt hogy bármelyik pillanatban rám ugorhat egy másik dimenzióból jött lény. Nyugodt vagyok. De ez a nyugodtságom nem tartott sokáig,ugyanis hirtelen lövést hallottunk. A hang iránya felé kaptuk a fejünket. Sam száguldott ki az egyik felhőkarcoló mögül. Leszállt és felénk futott. A következő pillanatban már Pietro is visszatért,de ugyanolyan volt a tekintete mint amilyen Samé. Ilyedt.

-Mi történt? - kérdezte Wanda és odaszaladt a testvéréhez.

-Szerintem - zihálta Sam - Lebuktunk.

-Szerinted? - kérdezett vissza gúnyosan Stark.

-Hogy lehet? Hisz nincs itt senki. - tettem hozzá.

-Hát azt nem tudom - válaszolta Sam - De valaki ránk lőtt.

-Mennyünk tovább - adta ki a parancsot Vasember és lehajtotta a fejlemezét - Mindjárt kiérünk a városból. Tartsátok nyitva a szemeteket.

Azzal mindenki tovább indult a város másik vége felé. Igaza volt Starknak. Nemsok kellett hogy kijussunk,már innen látni lehetett a homok sárgás színét. Mikor elhaladtam Tony mellett megfogta a felkarom és maga felé fordított. Értetlenül néztem a szemnyílásába,kerestem a tekintetét. Sajnos nem láttam be a sisakján.

-Ha jelzek - kezdett bele - köss össze mindenkit.

Válaszként csak bólintottam. Elengedte a kezem és mi is követtük a többieket. Görcsbe rándult a gyomrom. Pont most,mikor mindjárt szembe kell néznünk egy démonnal. Najó,nem csodálom. Egy 10perc múlva már a város határa melletti Felhőkarcoló oldalánál álltunk. Kipillantottam a nagy épület mögül. Láttam két fegyveres férfit,akik a város felé sétáltak. A tekintetük és az arcuk ugyan olyan volt mint Tonyé mikor Merlin megbabonázta. Mögélyük néztem és megláttam a hatalmas kör alakü átjárót. Megbökdöstem a könyökömmel a mellettem álló Thort. Mikor rám nézett a szentély felé mutattam.

-Ott a szentély. - mondtam halkan az Asgardinak.

-Igen. - válaszolt szint úgy ő is halkan - De hol van Merlin? - kérdezte meglepetten.

Sajnálom,hogy a pénteki rész elmaradt,de nem volt időm megírni:(
Plusz elhoztam nektek az egyik legszebb Marvel számot(a sok közül).