Megtört madár ✔️

50. fejezet

A Gothami Rendőrség a feje tetejére állt. A folytonos telefoncsörgéstől és a billentyűzetek/egerek kattogásától az ember a saját gondolatait se hallhatná, már ha lennének. A nyűzsgés a folyosókra is kihat, melyet megfűszerez a bakancsok és siető magassarkúk kopogása, egy-egy elejtett akta halk puffanása. A csenddel együtt a szünet is megszűnt létezni: dohányosok tüdeje pang, míg a koffeinimádók fáradtan csúsznak le pár perc erejéig a kényelmetlen irodaszékeken. Senki nem hitte volna, hogy egy délután alatt képes minden felfordulni az alapból nyugodt rendőrségen.

A rendőrfőkapitány szájából félig leégett cigaretta lóg, immáron parázs nélkül, de ezt figyelembe se veszi fogyasztója. Csak a megszokás, a beivódott mozdulat miatt gyújt rá, mintsem tényleges célból. Íróasztala fölé görnyedve próbálja kisilabizálni az ázott papírlapon lévő elmosódott kézírást. A helyzetből adódóan munkaterülete rogyásik van papírstócokkal és térfigyelő kamerák kazettáival megpakolva. Mindezek semmisnek bizonyulnak - nincs egy apró nyom, melyen el tudnának indulni.

Fáradtan ledől a párnázott karosszékbe, unottan lángra lobbantja kialudt dohányát, és mélyet szív belőle. Bár az ellopott Joker-akta visszakerült a birtokába, nem található sem bennük, sem rajtuk bármilyen bizonyíték. Pedig hogy reménykedett a labor előtt állva, hogy legalább egy ujjlenyomatot vagy DNS mintát tartalmaz az nedves köteg. De nem így lett, reménye és szerencséje pedig azóta elhagyta. A dokumentumon lévő Joker arckép gúnyosan néz rá, mintha az is csak bosszantani akarná kudarca miatt. Dühösen rácsapja a borítót, és egy laza csuklómozdulattal az egyik rakás tetejére dobja.

- Profival van dolgunk. - villan át a tény az agyán. 30 éves pályafutása során még sosem volt ennyire tanácstalan, és ez megrémiszti. Mit fognak gondolni az emberek, ha nem lesz képes lezárni minél előbb az ügyet? És a kollégái, beosztottjai? Barátai is biztos rossz szemmel fogják nézni. És Bruce?

Dühösen az asztallapra csap. Annyi minden klappol, az időpont, a profizmus, az indíték. De nem, Wayne kitart a fiú mellett, és ezzel a kártyavárként felépített terve romba dől. Mi van, ha tényleg Dick lopta el az aktát? Ha igen, abból az következik, hogy Ő áll a támadás mögött is. De nem, ezt még James se nézné ki a megtört srácból. Tény, hogy a bosszúvágy szabadjára engedi a démonainkat, de ekkora brutalitásra akkor se lenne képes, ha elvesztené a fejét. De akkor ki a támadó? Felbérelt volna valakit? Ez sem tűnik logikus magyarázatnak, hisz akkor hol marad a személyes elégtétel. Lehet, hogy a lopás és a késelés között nincs is összefüggés? Nem, erre kicsi a sansz.

Leveszi a szemüvegét, megmasszírozza az orrnyergét, hátha egy kis enyhülést hoz lüktető halántékjában. Két napja megállás nélkül agyal az ügyön, és mégsem jut egyről a kettőre. Elnyomja a csikket, zakójába belebújva a folyosóra lép, ahol egy kapkodó gyakornok véletlenül belebotlik. Magában erősen szitkozódik, amiért az akadémia pont a legnagyobb felforduláskor találta ki, hogy egy marék zöldfülűt küld, hogy láb alatt legyenek még azok is.

Az utcára kilépve újabb nikotinszálra gyújt, miközben egy lámpaoszlopnak dönti a hátát, így szembenézve a kapitányság épületével. Este lévén egy-két ablak kivételével mindegyikből a mesterséges sárga fény árad, néha egy-egy sötét sziluett töri meg. Szeret itt dolgozni, ahogy hivatását is imádja, máskülönben már rég felhagyott volna vele. Se megbecsülve, se megfizetve nincs még számára sem, nemhogy a ranglétrán az alatta lévőknek. Ennek ellenére mégis képes volt hosszú évek munkája után egy barátságos, családias légkört kialakítania munkatársai közt. Mindenkit egyenlő félként kezel, és meg van róla győződve, hogy ez nagy szerepet játszik abban, hogy más rendőrséggekkel ellentétben itt nincs az a feszült légkör. Mindvégig az volt a célja, hogy kollégái reggel ne undorodva, muszájból lépjék át a küszöböt, hanem egy nehéz és hosszú nap előtt állva is képesek legyenek mosolyogni, és nem teherként felfogni munkájukat.

És ez az Ő érdeme. A gondolatra Gordon szája felfelé görbül, korábbi dühét ezzel elillantva. Nagyot szippant a hűvös levegőből, és immár tiszta fejjel újra visszatér munkájához.