Megtört madár ✔️

35. fejezet

Bruce szemszögéből

Clark-kal való beszélgetés (vagy inkább összeveszés) után Mount Justice-ba mentem, Dick dolgait elintézni. Éppen a tárgyalóban írom meg a véleményem róla, amikor Feketekanári lép be. Mindig is tökéletesen álló szőke tincsei most kicsit csapzott, ajkán vékony vércsík díszeleg.

- Kellene egy kis segítség. - lágy hangja tölti be a termet.

- Uh, persze, de mi történt veled? Kicsit, hát hogy is fogalmazzak..

- Szarul festek. - mondja ki helyettem. - Kisebb galibába keveredtem, azt hittem, egyedül is képes leszek elintézni, és hát - kuncog el kínosan, és végigmutat magán - ez lett belőle.

Igazat megvallva, szerintem teljesen jól néz ki, persze az alvadt vér nélkül jobb lenne... Meg ez a fekete szűk ruha nélkül... Jesszus, Bruce, mik fordulnak meg a fejedben?

- Khm, oké, öhm, megyek. - a hangomból is kihallatszik az előző gondolat miatti zavarom. Enyhén oldalra billenti a fejét, szemöldökét felhúzva vizslat gyönyörű zöld szemével. De mivel nem reagálok, meglepődve megrázza a fejét és az ajtó felé indul. Már a küszöbön áll, mikor visszafordul:

- 10 perc múlva a kapunál megfelel? - nem néz hátra, így kénytelen vagyok válaszolni. Elnyomom zavarom és normálisan, vagyis próbálok úgy válaszolni.

- Persze, összepakolok. - biccent egyet és eltűnik. Mi van velem?

Sóhajtva kifújom az eddig benn tartott levegőt, és a szobám felé veszem az irányt. Beütöm a kódot, mire az ajtó súrolva kitárul.

Mindenkinek van itt egy szobája, ahol a szükséges dolgokat tartjuk: harci eszközöket főképp. Emellett, ha valami történne, van itt ruhánk, ágyunk, ha itt kéne aludnunk. Mindenkié zárható, de csak én és Dick használja ezt a funkciót. Amit nem értek miért, mert én csak a fegyverek és egyéb kiegészítők miatt használom, de Dick? Mondjuk nem tudom, mi van az ő birodalmában, még sose jártam bent. Bár még a jelszavát se tudom, de nem tartana sokáig feltörni. Wally múltkor volt bent, tehát nem mindig tartja zárva, vagy csak pont akkor felejtette el, nem tudom.

Az övemre csatolok pár füstbombát, leellenőrzön a dobókéseim, a szigolyt. Nem tudom mire számítsak, mivel Kanári nem igazán avatott be. Sőt.. Egyáltalán nem mondott semmit se, így a legrosszabbra készülök.

Körülbelül 10 perc múlva már a kapunál is vagyok, ahol a nő már vár, így elindulunk együtt.....

.... Már késő éjjel érek haza, a Wayne birtokra. Az akció sikeres volt, két óra alatt végeztünk, csak a rendőrség kicsit elhúzta az időt. Hát, ilyen az, ha a rendőrfőkapitány, James Gordon szabadságra megy. Egyből fejét vesztett méhkas lesz a kapitányság.

Felérve a szobámba, gyorsan lepakolok, és a mosdó felé veszem az irányt. Letusolok, majd pizsama gyaránt egy kissé hosszúderekú pólót veszek fel.

Utam egyből Dick szobája felé vezet. Bár hamarabb akartam beavatni, Kanári kis akciója közbelépett. Óvatosan benyitok, nem tudom, alszik-e vagy sem. Megcsap a huzat, így belépek és behajtom magam mögött az ajtót. A helyiséget az ablakon beáradó Hold fénye világítja csak meg. Az ágyra pillantok, de az szépen bevetve üresen áll. Kicsit furcsálom, hisz így éjfél körül már azt hittem, alszik. Bekopogok a mosdóba, de nem jön válasz. Oda is benyitok, de ott sincs. Az saját edzőtermébe se más a helyzet. Kezd rossz érzésem lenni.

Gyorsan lesietek a konyhába, hátha csak lejött enni, de nem. A nagy edzőteremben sincs, és a könyvtárban se találom. Már nincs több ötletem, hogy hol lehet, így a saját szobámba megyek. Ölembe veszem a laptopom, és megnyitom az egyik programomat, ami a nyomkövetők lekérésére szolgál. Beírom a Dickben lévőt, majd elindul a keresés. Műholdról műholdra, de még nincs eredmény. Idegességemben ujjaimat kezdem el tördelni. Ez megint nem jelent jót. Mi van, ha újra elvitték. Nem Bruce, verd ki a fejedből ezt a hülyeséget. Nem vesztettem el újra. Hajamba túrok, miközben a képernyőt vizslatom. Pár perc után végez és nagy piros betűkkel megjelenik a már ismerős felirat.

KERESÉS SIKERTELEN.