A Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
— Soha... soha egyetlen ilyen esetről sem hallottam még a történelem során. — McGalagony letaglózva kevergeti a teáját.
A félresikerült első órám után helyettesítőtanárokat szervezett helyettem a mai napra, és az igazgatóiba hozott, hogy zavaró körülményektől mentesen beszélhessük meg a történteket. Azt hiszem, az a célja, hogy megnyugtasson, de ő maga is legalább annyira zaklatott, mint én magam.
Meredten bámulok a gőzölgő teáscsészémbe.
— Magyar mennydörgővé változtam... ami a patrónusom, és ami az eredeti animágusalakom kellett volna, hogy legyen, akárcsak Dracónak... ha nincs a különleges képességem — összegzem. — Maga is jól tudja, hogy ez mit jelent, Minerva: többé már nem vagyok Szarvas Kígyó — emelem fel a fejem, és a szemébe nézek.
McGalagony nagyot sóhajt, és elém tol egy skót mintás fémdobozt.
— Egyél egy kekszet, Diana — vagy amennyit akarsz... egyél csak, jót fog tenni — biztat.
A kekszbe harapva megállapítom, hogy gyömbéres ízű.
— Köszönöm, Minerva. Nagyon finom.
Az igazgatónő összekulcsolja maga előtt az ujjait, és aggódva fürkészi az arcom.
— Mondd... hogy érzed magad?
— Elég furcsán — ismerem el. — Az ijedtségen kívül nincs bajom, de... őszintén szólva, nem értem a helyzetet.
— Van bármi... bármiféle elképzelésed, hogy pontosan mi történhetett?
— A Szarvas Kígyó lelke elhagyott engem, ez tiszta sor — mondom csalódottan. Nem könnyű feldolgoznom, elvégre, mintha egy részem veszett volna el. — De hogy mikor és hogyan, arról fogalmam sincs.
— Te ismered a legjobban a Szarvas Kígyót. Mit gondolsz, hová lett? — töpreng McGalagony.
— Azt hiszem... — veszek nagy levegőt — választott valaki mást. Valakit, aki méltóbb.
— Az a valaki...
— Csak Mardekár egy másik utódja lehet, pontosan — bólintok.
— Értsem úgy, hogy az új Szarvas Kígyó egy gyerek!? De hát...
— Én is gyerekként kaptam a képességemet, Minerva — emlékeztetem. — Ha pedig a Szarvas Kígyó úgy döntött, jobbnak tartja nálam Daisyt, Ethant, Madet, Delphit vagy Scorpiust, és őket választja helyettem, el kell fogadnom. Biztos vagyok benne, hogy megvolt rá az oka.
— Ez esetben, azt hiszem, célravezető lenne megtanítanod az új Szarvas Kígyót, hogy kezelni tudja a képességét. A második lélek jelenléte hatalmas áldás, ugyanakkor rettentő felelősséggel jár. Emlékezz, micsoda zavarokat okoztál, amíg nem tudtad kontrollálni a képességedet... bármikor aktiválódhatott, bármikor elájulhattál...
