A Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ginnyvel és Hermionével egész karácsony délelőtt az ajándékainkat bontogatjuk és beszélgetünk. Ebédnél mindenki a Mrs. Weasley által kötött új pulcsiját viseli (az enyémen idén szarvas kobra minta díszeleg), kivéve Fleurt, akinek az asszony minden jel szerint nem hajlandó ilyen jellegű személyes ajándékot adni. Mrs. Weasley maga egy apró gyémántokkal teleszórt, éjkék boszorkánysüveggel és egy csillogó aranynyaklánccal gazdagodik.
— Ezeket Fredtől és George-tól kaptam! — újságolja. — Hát nem gyönyörűek?
— Most, hogy magunk mossuk a zoknijainkat, egyre több elismeréssel gondolunk rád, anya — mosolyog George. — Paszternákot, Remus? — nyújt a férfi felé egy tálat.
Vérfarkas barátunk természetesen ma is a vendégünk, akárcsak Sirius — Kingsley és Tonks ellenben a családjukkal töltik a napot, Rémszemnek pedig fontos dolga akadt.
Ginny öklendezést tettet Fleur és Bill párosát látva. A lány a saját villájával kínálja a pulykafalatokat vőlegényének. Én, aki szintén kissé antiromantikus alkat vagyok, nem igazán lelkesedem az ilyesmiért. De nem szólhatok egy szót sem, mert volt pár rövidke hetem, amikor hasonlóan undorítóan viselkedtem Cormac McLaggennel. Persze bízom benne, hogy tanultam a hibáimból, és ez többé nem fordul elő.
Éppen Siriusszal csevegek, amikor Mrs. Weasley sikoltása hasít a levegőbe.
— Arthur! Arthur... Itt van Percy!
— Micsoda?
Mindenki meghökkenve fordul az ablak felé, a harmadszülött Weasley-fiú ugyanis még mindig nem ápol valami jó viszonyt a családjával. A nyakamat nyújtogatva felállok a helyemről, hogy jobban lássak, mert mivel alacsony vagyok, a többiek feje eltakarja a kilátást. Mrs. Weasley szeme azonban nem káprázott. Percy éppen a havas udvaron vág át — ám nem egyedül.
— Eljött vele... Arthur, eljött vele a miniszter is!
Rufus Scrimgeour ugyanúgy néz ki, ahogyan a Reggeli Próféta fényképein. Őszülő, sörényszerű haj, harcedzett küllem. Habár kissé sántít, látszik, hogy sokkal keményebb fából faragták, mint elődjét, Caramelt.
A következő pillanatban nyílik a konyhaajtó, és Percy lép a helyiségbe.
— Boldog karácsonyt, anyám! — szólal meg félszegen.
— Istenem, Percy! — rikoltja Mrs. Weasley, és karjaiba zárja a fiát.
Mr. Weasley ellenben tartózkodóan viselkedik, a testvérei pedig egyenesen fagyos tekintettel méregetik, hisz' annak idején elárulta őket. A minisztériumot, a karriert választotta a család helyett — és mint kiderült, hatalmas hiba volt.
Látszik, hogy Percy kínosan érzi magát emiatt — nem is mer a többiek szemébe nézni.
— Bocsássák meg, hogy így magukra törtünk — zengi Scrimgeour, amikor Mrs. Weasley boldog mosollyal elengedi a fiát. — Percyvel épp a közelben jártunk — hivatalos ügyben persze —, és a fiatalember ragaszkodott hozzá, hogy felkeresse magukat.
