IV./8. fejezet | 🔮Horcrux és DS🔮

4.8K 272 229
                                    

Harryék elpanaszolják, hogy Umbridge még nem adta meg nekik az engedélyt a kviddicscsapatuk újbóli létrehozására

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Harryék elpanaszolják, hogy Umbridge még nem adta meg nekik az engedélyt a kviddicscsapatuk újbóli létrehozására. Állítása szerint még át kell gondolnia. Az undorító nőszemély!

Mindezt a Griffendél klubhelyiségében tárgyaljuk meg, mivel Chloe idehoppanált velem, hogy beszélgethessünk. Már a nyakában függ Luna üzenete az édesapjának. Megbeszélem Harryvel, hogy Luna és én elmegyünk majd vele interjút adni. Az unokabátyám rövid gondolkodás után beleegyezik.

Elküldöm Chloét, hogy keresse meg Luna apját, én pedig maradok Harryékkel. A téma továbbra is Umbridge.

— Kiolvastam az elméjéből, hogy mi a helyzet — mesélem. — Volt egy besúgója. A fickó állítólag mugli vécéket bűvölt. Willy Widdershin a neve.

— Apa mesélt róla! — bólogat Ron. — Nem kis problémát okozott az ügyosztályának.

— Na, igen — mormolom. — Persze így, hogy elmesélte a találkozásunk Umbridge-nak, megúszta.

— Hihetetlen, hogy az ilyen pitiáner gazfickók szabadon garázdálkodhatnak! Bezzeg Sirius, aki meg ártatlan, ki sem léphet az utcára! — háborog Harry.

— Megint meglátogathatjuk, ha szeretnéd — ajánlom fel —, csak meg kell várnunk Chloét.

Miután a szarvas viperám visszatér, Harry, Ron, Hermione és én a Grimmauld térre hoppanálunk vele. Siriust eleinte nem találjuk sehol, aztán Sipor segítségével rájövünk, hogy Szilveszterrel és Csikócsőrrel van a bőröndben. Előreengedem Ront, Harryt és Hermionét, aztán én is utánuk mászom.

— Szervusztok! — int vidáman Sirius.

— Szervusz — köszönünk vissza Chloéval, én emberi nyelven, ő párszaszóul.

Szilveszter kitörő örömmel üdvözöl minket.

Sziasztoook! — rohan hozzánk, és letarol, majd agyonnyalogat bennünket (ez pedig egy többtonnás sárkány esetében egyáltalán nem tréfa).

Mikor nőttél te ekkorára? — nevetek.

Ugye, milyen nagy vagyok? — húzza ki magát büszkén. — Figyelj! — fordítja a pofáját az ég felé, és hatalmas tűzcsóvát okád. — Klassz, mi?

Tátott szájjal nézek rá.

Hűha!

Chloénak könnybe lábad a szeme.

Az én kicsikém kezd felnőni...

Szilaj egy sárkány ez a Szilveszter — mondja Sirius. — De igazán jótét lélek, sosem bántott minket Csikócsőrrel. Jó munkát végeztetek a nevelésével, Di.

Akiket szeret, azokat nem bántja — vonok vállat. — Csikócsőr! — veszem észre a hippogriffet. Boldogan elé sietek, majd miután mindketten fejet hajtunk egymásnak, megpaskolom a csőrét. Szilveszter ezalatt Chloéval játszik.

A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfictionWhere stories live. Discover now