A jelenlévőknek leesik az álla, amikor Harry, Ron, Ginny, Lockart és én betoppanunk McGalagony dolgozószobájába. Nem is csodálom. Ginnyt halottnak hitték, most pedig megjelenünk vele, tetőtől talpig mocskosan. Harry talárja úszik a vérben, és az enyémet is elég szép foltok tarkítják.
— Ginny! — kiáltja egy pufók, vörös hajú asszony. Még sohasem találkoztam vele, de nem nehéz rájönnöm, hogy ő Mrs. Weasley. Férje is követi, és együtt zárják karjaikba egyszem lányukat.
A kandallópárkány mellett a mosolygós hangulatú Dumbledore áll, mellette pedig McGalagony professzor. A tanárnőt nem sok választja el a szívinfarktustól. Tátott szájjal, a mellkasára szorított kézzel bámul minket, mintha még mindig nem tudná elhinni, amit lát. Fawkes elröppen mellettünk, és gazdája vállára telepszik.
A következő pillanatban Mrs. Weasley Harryt, Ront és engem rohamoz meg.
— Mi még nem találkoztunk. Diana Dursley vagyok — mutatkozok be.
— Tudom, kis drágám, Ginny és Ron sokat meséltek rólad. Az én nevem Molly Weasley.
— Tudom — bólintok. — Köszönöm szépen a karácsonyi ajándékot.
— Igazán nincs mit, szívecském. Nagyon örülök, hogy végre személyesen is megismerhetlek — rázza meg a kezem, és mindhármunkat megölel. — Megmentettétek! Megmentettétek! De hát hogyan? Hogyan sikerült?
McGalagony végre magához tér a sokkból, és meg tud szólalni.
— Erre, azt hiszem, valamennyien kíváncsiak lennénk.
Harry az íróasztalhoz lép, és lerakja rá a rubintkövekkel kirakott kardot, a Teszlek Süveget és Tom Denem naplójának maradványát. Nagy levegőt vesz, és belefog a történetbe. Közel negyedóráig beszél. Én addig egy székre roskadok, és csendesen hallgatom. Időnként kiegészítem a monológját egy-két megjegyzéssel. Chloe elszenderedik mellettem.
Unokatestvérem mesél a titokzatos hangról, amit csak mi ketten hallottunk, a Tiltott Rengetegben lakó pókokról, Hisztis Myrtle-ről, és hogy hogyan jöttünk rá, hogy Mardekár szörnye egy baziliszkusz, és találtuk meg a Titkok Kamrájának bejáratát. Még Chloe segítségét és a kígyóesküt is megemlíti, valamint Fawkes közbelépését és a kardot, amit a Teszlek Süvegből sikerült előhúznia.
Arról is beszámol, hogyan jelentem meg a kamrában, hogy támogassam őt, és hogy a ragyogásom következtében a különös erőm elhatalmasodott felettem, így fény derült arra, hogy én is Mardekár leszármazottja vagyok. Ezek után pedig párbajoztam Denemmel, amíg Harry végzett a baziliszkusszal.
Csak Denem naplóját és Ginnyt nem említi. Én sem beszélek erről, mert nem akarom, hogy a legjobb barátnőmet kicsapják. Mivel Denem naplója tönkrement, nincs rá bizonyíték, hogy kényszerítette Ginnyt a kamra kinyitására.
YOU ARE READING
A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfiction
FanfictionA Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...