A Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Arra ébredek, hogy a sáros földön fekszem, és Chloe nyalogatja az arcomat.
— Te mit keresel itt? — kérdezem rekedten.
— Éreztem, hogy szükséged lehet rám — feleli —, de sajnos elkéstem. Láttam a küzdelmed a dementorokkal. Eszméletlen volt.
Nagy nehezen ülő helyzetbe tornázom magam. Hamarosan egy sereg diák jelenik meg körülöttem, köztük Mad, Ellie, Kirst és Beth, valamint Lyonel, Ginny, Luna, Fred és George. Mind elkerekedett szemmel bámulnak rám.
— Harry jól van? — kérdezem az ikreket.
— A-azt hiszem — nyögi sápadtan George. — Dumbledore csinált valamit, amitől lassabban esett, aztán egy hordágyra varázsolta...
Ekkor maga az igazgató vág utat magának a tömegben. Őt követi McGalagony és Piton. A két tanár felsegít a földről, és a kastély felé támogatnak.
Dumbledore csöndesen ballag mellettünk. Útközben int a pálcájával, mire csatlakozik hozzánk egy lebegő hordágy, rajta az ájult Harryvel.
— Ugye... ugye nem esett baja? — kérdezem aggódva.
— Rendbe fog jönni — nyugtat McGalagony.
— Inkább a saját állapota miatt kellene aggódnia — morogja Piton.
— Nekem semmi bajom — tiltakozom —, csak kimerültem. Máskor is történt már ilyen... igaz, nem ekkora mértékben, de...
A bejárati csarnokba érkezünk. Dumbledore McGalagonyhoz fordul.
— Minerva, kérem, szállítsa Harryt a gyengélkedőre. Nekem még lenne egy kis megbeszélnivalóm Dianával.
McGalagony engedelmeskedik, bár látszik rajta, hogy nem szívesen hagy ott engem — ha rajta múlna, valószínűleg sokszorozódna, és egyszerre istápolná Harryt meg engem. Az igazgató átveszi a professzor asszony helyét, és együtt segítenek fel Pitonnal a lépcsőkön. Valahogy Dumbledore dolgozószobájába szenvedjük magunkat.
A két férfi egy székre ültet. Dumbledore helyet foglal velem szemben az íróasztalánál, Piton viszont továbbra is mellettem ácsorog. Semmit nem tudok leolvasni az arcáról.
— Minden rendben, Diana? — kérdezi az igazgató.
— Igen, köszönöm, jól vagyok. Azt hiszem...
— Parancsolsz egy kis csokoládét? — nyújt felém a professzor egy kocka édességet.
— Elfogadom — veszem át egy halovány mosoly kíséretében. — Köszönöm.
Miután elmajszolom a csokit, visszatér belém az életerőm egy része.
— Nos — kezd bele Dumbledore, ám ekkor kopogás hallatszik, és McGalagony feje jelenik meg az ajtóban.
