A Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Reggel madárcsicsergésre ébredek. Milyen verőfényes nap a mai... mintha a természet nem is sejtené, hogy valaki tegnap eltávozott az élők sorából. Fojtogat a szomorúság — noha kis öröm az ürömben Alison és a kis Daeron látványa. A tegnapi kábaságom elmúlt, így tiszta fejjel ülök fel az ágyamon.
— Elintéztétek a nyavalyást, ugye? — hallok meg egy recsegő hangot magam mellett.
Oldalra fordítom a fejem. Két ággyal odébb Rémszem Mordon fekszik.
— Kicsodát, uram?
— Hát a nyamvadt halálfalót, aki foglyul ejtett!
— Oh — értem meg. — Igen. Illetve... egy dementor intézte el.
— Megérdemelte a söpredék — füstölög.
— Voldemort nagyúr visszatért — közlöm csendesen.
Rémszem Mordon egy darabig csöndben emésztgeti a hallottakat.
— Nagyúr! — legyint végül. — Egy fészkes fenét nagyúr! Ugyanakkor méltányos, hogy kimondod a nevet... Hogy hívnak?
— Diana Dursley vagyok, harmadéves — mutatkozok be. — Harry Potter unokatestvére.
— Nocsak! Eszerint téged is tanítanom kellett volna — dörmögi.
— Igazából nem — rázom meg a fejem. — Idén cserediákként tanultam az Ilvermornyban — mert hogy Mardekár utódja vagyok Isolt Sayre vérvonalából.
— Úgy érzem, sok mindenről lemaradtam az elmúlt időszakban — sóhajt.
— Én is — nézek rá együttérzően.
— Szóval visszatért... — mormogja. — Hát, mi, akik nem ringattuk magunkat tévhitekbe, mindig tudtuk, hogy egyszer újra elődugja majd az otromba képét. Lankadatlan éberség, kislány, lankadatlan éberség! Ezt jól vésd az eszedbe.
— Megjegyzem, ígérem.
Madam Pomfrey siet elő a szobájából.
— Hát felébredtek — állapítja meg. — Maradjanak csöndben, Potter még alszik. Hogy érzi magát, Alastor?
— Mint akin átvágtatott egy csordára való hippogriff... — dünnyögi Mordon.
— Te meg hová készülsz, Dursley?
— Bocsásson meg, Madam Pomfrey, de beszélnem kell az igazgató úrral. Ő maga kérte, hogy ha felébredek, keressem fel az irodájában.
— Nem mész te sehová, amíg meg nem vizsgáltalak! — tuszkol vissza az ágyamba.
— De hát semmi bajom! — mordulok fel.
— Rutinvizsgálatról van szó — fontoskodik —, mindössze öt perc. Nem halsz bele.
