A Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...
Hoppsan! Denna bild följer inte våra riktliner för innehåll. Försök att ta bort den eller ladda upp en annan bild för att fortsätta.
Az októberi ítéletidő miatt sokan megfáznak a kastélyban. A Roxfort javasasszonyának, Madam Pomfrey-nak van egy kalapkúra nevezetű bájitala, ami hatásos ugyan, de használójának még órákig füstcsík gomolyog a füléből, miután megitta. Olyan, mintha égő fejű emberek rohangálnának a kastélyban — nagyon vicces nézni.
Akinél a legfeltűnőbb, az Ginny, mivel neki a haja is lángvörös. A hatodéves bátyja, Percy beszélte rá, hogy igyon az orvosságból, mert kicsit beesett az arca. Szerintem egyébként nem is fázott meg, valami más lehet az oka a beteges külsejének. Nagyon kimerült mostanában — lehet, hogy az iskolai hajtás teszi.
Én is elég fáradt vagyok. Nekünk, elsőéveseknek még hozzá kell szoknunk ehhez a sok tanuláshoz — ezen kívül én hetente egyszer gyakorlok Lyonellel sötét varázslatok kivédését is. Nagy szükségem van rá, mert ahogy számítottam rá, Lockhart professzor továbbra sem tesz hozzá semmit a tudásomhoz. Csak szombatonként tudunk edzeni, mert Lyonelnek nem igazán van máskor ideje. Ott vannak neki az RBF-vizsgái, amikre már most keményen kell tanulnia, és persze a kviddics.
A rossz idő ellenére a Mardekár csapatkapitánya, Marcus Flint ugyanúgy megtartja az edzéseket. Péntek délután úgy határozok, megnézem a csapatot. Hasznos lehet, ha jövőre én is jelentkezni akarok. Még az eső sem szegi kedvemet. Lyonellel együtt ballagok le a pályára. Amikor odaérünk, a csapat többi tagja épp az öltözőből lép ki.
— Kapkodd magad, Davis! — szól rá ötödéves barátomra Flint, mire Lyo az öltöző felé siet.
— Ez meg mit keres itt? — mutat rám fintorogva Malfoy.
— Netán valami bajod van? — teszem csípőre a kezem.
— Hol hagytad azt a rusnya hüllőt? — fürkész gyanakodva, mintha Chloe ott bujkálhatna a talárom bármelyik zsebében. Elégedetten konstatálom, hogy tekintetében egy csöpp félelem csillan. Biztos fájt neki a múltkori kígyóharapás. Helyes...
— Ha a szarvas viperámra gondolsz, ő a kastélyban maradt. Hűvös és saras az idő, nem akarom, hogy bőrig ázzon.
— Maradjon csak a helyén! Nem is lenne a kastélyba való. Ha apám tudna erről...
— Á, jó, hogy eszembe juttatod. Áruld el nekem, a múltkori után hogyhogy nem rohantál rögtön apucihoz? Az lenne a te stílusod. Nem akartál eldicsekedni vele, hogy legyőzött egy tizenegy éves lány? — vigyorgok.
Draco már nyitná a száját, hogy válaszoljon, de Flint közbeszól.
— Embereld meg magad, és vonszold ide a segged, Malfoy! Ha nem vetted volna észre, kezdődik az edzés. Mialatt te bájcsevegtél, már Davis is elkészült, pedig ő aztán valóságos menyasszonytempóban öltözködik.
— Hé, ez nem is igaz! — tiltakozik Lyonel. A többiek csak nevetnek.
Mi, mardekárosok szinte testvérekként kezeljük egymást, hozzátartozik a napi rutinunkhoz egymás szívatása.
