Hagyom Chloét szenderegni a poggyásztartón, és átsétálok a C-fülkébe. Amikor belépek, egy kopasz, pocakos embert találok ott.
— Jó napot — köszönök zavartan.
— Á, Diana Dursley! Micsoda öröm, micsoda öröm! — tápászkodik fel, és lelkesen kezet ráz velem. — Horatius Lumpsluck vagyok.
— Örvendek — felelem zavartan. — Köszönöm a meghívást.
— Nagyon szívesen! Foglalj helyet bátran! Nemsokára megérkeznek a többiek. Na, és mondd csak, várod már az új tanévet?
— Öhm... hát, kicsit félek az RBF-vizsgáktól.
— Badarság! — legyint kedélyesen. — Egész biztos, hogy szépen helytállsz majd mindenből.
— Azt hiszem, ön túlbecsül engem, Lumpsluck professzor — tiltakozom.
— Ugyan, lányom, ne szerénykedj — kedélyeskedik —, hiszen a minisztériumban is mi mindent véghezvittél... hallottam ám a híreket. Az is igaz, hogy Mardekár, Isolt Sayre és Morrigan animágusnő utódja vagy? — érdeklődik.
— Igen, igaz — ismerem el feszengve.
— Na, és a Szarvas Kígyóról szóló pletykáknak is lehet hinni?
— Öhm... igen, én vagyok a Szarvas Kígyó, ha erre gondol.
— Csodás! — csapja össze a tenyerét. — És mondd csak, pontosan miben nyilvánul meg a képességed?
— Hát... — kezdek bele, de ekkor nyílik a füle ajtaja. Megkönnyebbülten fellélegzek, hogy nem kell hosszas részletezést tartanon a képességemről Lumpslucknak, ám hamar rájövök, hogy kár volt örömködnöm.
A kupéba Cormac McLaggen lép be.
— Drága fiam, Isten hozott! — pattan fel Lumpsluck, és neki is megrázza a kezét.
Miután bemutatkoznak egymásnak, a termetes, dróthajú fiú pimasz vigyorral helyet foglal mellettem.
— Az ifjú hölgyet talán ismered — mutat rám a professzor.
— Hogyne — mosolyog magabiztosan Cormac. — Régről ismerjük egymást.
— Ez nagyszerű! Én is régóta ismerem a családodat, Cormac — szövegel Lumpsluck. — Mondd csak — hajol a fiúhoz bizalmasan —, igaz, hogy Griffendél leszármazottjai vagytok?
— Ó, igen, ezt bármelyik családtagom megerősítheti. Persze, nem verjük nagydobra...
— Hát persze, hogy nem — bólogat csillogó szemmel Lumpsluck. — Milyen fantasztikus! A Roxfort két alapítójának vére most itt ül előttem!
Zavartan elmosolyodok.
— Nem tudjátok esetleg, kik lehetnek a többiek?
— Sejtelmem sincs — rázza a fejét Cormac.
YOU ARE READING
A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfiction
FanfictionA Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...