Az Ilvermorny előtt állunk, és Clayton professzortól búcsúzkodunk, amikor egyszer csak gyerekhang harsan.
— Anya, anya!
Egy torzonborz, szénfekete hajú kisfiú rohanja le az igazgatónőt, és szorosan átöleli a derekát.
— Adam, már megint nem fésülködtél? — korholja kócos gyermekét Clayton professzor, de a szája sarkában mosoly bujkál. Szeretetteljesen megfricskázza kisebb fia orrát.
A nagyobb gyereke és a férje nevetve közelednek a kastély felől. A férfi haja fekete, épp, mint a kis Adamnek, a mellette haladó nagyobb fiú viszont szakasztott mása Clayton professzornak — csak éppen a másik nem képviselőjeként. Hullámos, bársonybarna haj, tengerkék szem, nyúlánk alkat.
Clayton professzor férje csupa izom, ám zömökebb alkatú, mint felesége, és így, hogy a nő tűsarkúban van, csak alig néhány centivel magasabb nála. Egyszerű, fekete talárt visel kék-fehér csíkos nyakkendővel. Rövid hajába és sűrű szákállába itt-ott fehér szálak vegyülnek.
— Láttuk, hogy vendégek érkeztek — mondja mosolyogva —, és a fiúk ragaszkodtak hozzá, hogy kijöjjünk köszönni.
— Trixie! — ugrik az unokatestvére nyakába Adam.
— Szia! — nevet rá a lány.
— Milyen volt a Világkupa? Láttad Viktor Krumot?
— Láttam, bizony — bólogat az unokanővére. — Ő kapta el a cikeszt, de a meccset Írország nyerte, mindössze tíz ponttal.
— Azta! És az ír hajtók tényleg olyan jók, mint mondják?
— Mi az hogy? A világ legjobb hajtósora. De a terelők se voltak ám semmik!
A beszélgetés alatt Clayton professzor nagyobb fia csendesen áll apja mellett.
— Ő Andrew — mutat rá a tanárnő, amikor észreveszi, hogy figyelem. — Tizenegy éves.
— Szia — biccent a srác.
— Szia. Én Di vagyok. Ha nem tévedek, találkozunk a beosztáson — mosolygok rá.
— Nem — rázza meg a fejét. — Én a Castelobruxóba megyek.
— Az hol van? — esik le az állam.
— Brazíliában.
— Miért Dél-Amerikába mész? — értetlenkedek. — Hisz' itt van neked az Ilvermorny. Egy varázslóiskolában laksz.
— Cassie és én nem tartjuk jónak, hogy mi tanítsuk a gyerekeinket — adja meg a választ az apja. — Ő az igazgató, én pedig az átváltoztatástan-tanár, nem tudnánk elkerülni a fiaink oktatását, ha ide járnának. Még Trixie számára is adódnak olykor kínos szituációk abból, hogy két tanár a rokona. De számára még tűrhető a dolog, és a sógorommal, Craiggel alaposan megvitattuk a helyzetet, mielőtt felvettük őt. Viszont a saját gyerekeinket semmiképp sem szeretnénk esetleges atrocitásoknak kitenni. Adam tízéves, így idén még velünk marad, de az iskolát már ő is a Castelobruxóban kezdi, mint Andrew.
YOU ARE READING
A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) - Harry Potter fanfiction
FanfictionA Privet Drive 4. szám alatt lakó Diana Dursley egy percig sem áltatja magát azzal, hogy normális családban él. Ha nem volna elég a furcsa hozzátartozókból őrült apja, pletykamániás anyja és elkényeztetett bátyja személyében, elég csak megemlíteni k...