Tiltott vonzódás

16.Fejezet

Amikor a csarnoki tanáriba értünk leült az asztalrészéhez, én pedig még mindig vártam a magyarázatát arra, hogy miért kellett itt maradnom.
- A hiányzókat csacsogja el nekem! – lépett be a naplóba. Már elköszöntem, amikor utánam szólt megint:
- Nem mondtam, hogy mehet. – feszült volt a hangja, ezért döbbenten figyeltem, hogy mit is akar velem már megint beszélni.
- Sajnálom, a kosarast, ha ezért marasztal itt. – motyogtam. Iszonyatosan zavarban voltam és úgy gondoltam, hogy gyorsan túlesek, rajta és már megyek is... hát nem így volt.
- Már megszoktam, hogy maga az egyetlen, aki ilyen illetlen és tiszteletlen. – provokált ismét és összeszorított ököllel vártam, hogy mit akar ebből kihozni.
- Viszont szánalmasan lehangoltnak néz ki, valami gond van? – felkaptam a fejem állítására és úgy igazán meglepődtem. Herczeg Márk arról érdeklődik, hogy van-e valami gond?
Bár egyrészt mérhetetlenül felidegesített.
Egyik alkalomkor még bunkózik és belém köt, most meg valamelyest arról kérdez, hogy vagyok. Legszívesebben megmondtam volna neki, hogy „nem kell tenni a példamutató tanárt", viszont akkor biztos, hogy örökre fasírtba keveredtünk volna.
- Nincs semmi.
- Akkor vegye le a csuklószorítóját! – nézett komolyan szemeimbe, s egyből elfogott a pánik. Nem, bármit, de ezt nem. Sosem tudhatja meg senki és teszek róla, hogy ne tudja meg senki.
- Miért akarja, hogy levegyem? – játszottam ki valamelyest.
- Mert állandóan azt a szerencsétlen anyagot szorongatta és nagy valószínűséggel nem kap levegőt a csuklója. – vette elő a Biológia tanár szerepet is.
- Csak az egyik cérna zavarta a bőrömet. – rántottam vállat.
Álmomban sem mertem volna elmondani neki az igazságot, nemhogy ott vele szemben. [...]
Géza bácsi isteni torpedóját kértem ki, miközben a gólyák mögöttem szorongtak és tolongtak várva, hogy ők kerüljenek sorra.
Hangos kiabálásra lettem figyelmes, ami az osztálytermünkből hangzott.
- Mit csinál az osztályod Hanga? – érdeklődött a büfés, miközben az egyik még előttem rendelő fiúnak kiadta a Cappy-s üdítőt.
- Fogalmam sincs, gondolom lázadnak, mert nincs itt Réti tanárnő és így is megvan, tartva a két Számvitel. – rántottam vállat, ő pedig kifejtette, hogy mekkora ostobaság már, hogy a kölyköket még akkor is itt tartják, amikor felesleges. Miután kiadta a rendelésemet megköszöntem és további szép napot kívántam, majd egy előre nem kigondolt mozdulatsorral kitudtam, kerülni a pulthoz egyszerre tolakodó diáksereget.
Amikor a kitárt teremajtóhoz értem, reflexemnek köszönhetően még eltudtam, hajolni a felém közeledő könyvtől, mely egy felsőbb éves lányt kapott vállba. Egy cifra káromkodás után végre eltűnt előlem, én pedig felvettem a földre esett könyvet és bementem a terembe. Vanda és Zsolt össze-vissza kapcsolgatták az interaktív táblát, viszont nem tudtam akkor még, hogy miért is vitáznak.
- Nehogy már a Szökés szarságot nézzük... van normálisabb film is, vagy előzetes. – tette karba kezeit, száját elhúzva a lány, miközben felültem Tina mellé az első padra.
- Na, mert az jobb, hogy valami Hagrid és Tesla érdektelen történetét nézzük. – vágott vissza Zsolti és rögtön megértettem, hogy valószínűséggel a mostanában kijött After könyvadaptációt szeretné Vanda megnézni.
- AZ HARDIN ÉS TESSA! ÉRTED? TESSA! – hangoskodott osztálytársnőm, aki már szinte vérig sértődött, hogy a „Miután" két főszereplőjének nevét egy Harry Potteres karakterhez és egy autógyártmányhoz hasonlítja. A könyv első részét már én is kiolvastam és tisztában vagyok vele, hogy Vanda mennyire is megszeretné nézni, hisz én is oda és vissza vagyok a történetért. Anna Todd szenvedéllyel átitatott könyve szinte díjnyertes, bár ahogy megnéztem angolul a filmet...a nyomába sem ér a könyvnek.
Vanda és Zsolti még több érvvel jött, hogy miért kell, illetve miért felejtős megnézni a szóban forgó sorozatot/filmet, míg a többiekkel azért imádkoztunk, hogy valaki üsse le őket, mert már nem bírjuk az ilyen heves és elfajult vitákat.
- Ha így folytatják, az én javamra válik, hogy elmegy a hangjuk. – hallottuk meg helyettesítő tanárunk hangját, s mindenki a helyére ment, miközben azon gondolkodtam, hogy milyen képessége van, amiért ennyire rendre tudja inteni az osztályt.