Tiltott vonzódás

71. Fejezet - Hanga szemszöge

Miközben megállás nélkül futottam hazafelé – küzdve kicsit a fejfájásommal – egyetlen személy volt a gondolataimban.
Herczeg Márk.
A csókja, az érintése, a közelsége, a hangja, a bőrének az íze, a karja – gondoltam, hogy izmos, de hogy ennyire azt nem.
Rendben Hanga, muszáj gyorsan hazaérned és lefeküdni aludni.
Pár perc múlva kifulladva értem haza és amikor nyitottam volna be, Míra állt az ajtóban.
- Te nem a csoporttársadnál vagy? – döbbentem meg.
- Szerencséd, hogy anyáék még nincsenek itthon! Merre voltál? És mi ez a pukli a szemed alatt? Mi történt? – záporoztak a kérdései egymás után, miközben beengedett és a konyhába ment – gondolom jégért.
- A srác, akivel elmentem enni egy őrült vadállat és felpofozott. Megakart erőszakolni az étterem hátsó udvarán, de elmenekültem előle. Feljelentést szerintem kellene tenni, mert már elmúlt 18, bár nem tudom, hogy ennyi testi sértés elég-e ahhoz, hogy minimum felfüggesztettet kapjon és egy távoltartási végzést. Bocsánat, csak nem vagyok otthon a jogban tájékozottabban. – hadartam el, miközben levettem a meleg ruháimat.
- Anyáék majd felhívják az ügyvéd haverjukat és érdeklődnek e felől. De akkor nem erőszakolt meg, vagy valami, ugye? – nézett aggódóan, én pedig nemlegesen megráztam a fejemet.
- Míra, tényleg nem vagy már olyan köcsög, mint voltál? – kérdeztem meg teljes őszinteséggel, melyen nem csak én, hanem ő is meglepődött.
- Tényleg. Aggódtam miattad. – győzködött.
- Jól vagyok, az a lényeg. – fújtam ki magam.
- Ki vagy pirulva. – jegyezte meg.
- És?
- És csapzott vagy. – folytatta.
Mégis mire akar ezzel kilyukadni?
- Jó, inkább egyél valamit, utána menj fürdeni és 1 óra múlva találkozunk a szobádba, SOS megbeszélés álnéven. – mondta, majd megfordult és elment.
Rendben, a nővérem egyre furább így, hogy jóindulatúvá és törődővé vált.
De inkább tettem amit mondott és próbáltam elterelni a gondolataimat Márkról.
Megvacsoráztam, majd elmentem zuhanyozni, miután magamra zártam az ajtót.
Miután beálltam a zuhanyzóba és magamra engedtem a forró vizet ismét a fejembe szökött Márk.
Nem hiszem el; ezt a férfit miért nem tudom kiverni a fejemből?
Ahogy a csókjaira gondoltam ösztönösen ajkamhoz érintettem vizes ujjaimat.
Ahogy megérintette a gerincemet, a fenekem, a csípőmet, amikor belemart a bőrömbe és csókolta a nyakamat, a kulcscsontomat.
Ennyire tökéletes csók létezik egyáltalán?
Vagy kockáztassam meg, hogy álmodtam csak az egészet?
Ahogy mindig közelebb és közelebb húzott magához, ahogy morgását hallottam, amikor elkezdtem mozogni az ölében – fogalmam sincs, hogy hogyan hozhatta ki belőlem.
És ahogy...éreztem testének lentebb lévő kemény részét is.
Na jó Hanga, állj le mert a végén még visszamész és követelni fogod, hogy ismételje meg minden egyes lépését azon eseményeknek, amik nála történtek.
Amikor kiléptem a zuhanyzóból és törülközés után magamra rángattam a pizsamámat, odaálltam a mosdókagylóhoz és megmostam a fogaimat.
Vajon mi lett volna, ha nem állít meg?
Még most is ugyanott lennénk egymásba fonódva, vagy már egészen más helyen?
Teljesen ledöbbenek magamtól; engedtem volna, hogy levetkőztessen, sőt mi több hozzám ért volna tiltott helyeken, vagy le is feküdtünk volna.
Nem ismerek magamra, ez nem én vagyok.
Arról végképp nem szabad elfelejtkeznem, hogy a tanárom.
Az osztályfőnökömmel csókolóztam és mind a ketten tovább mentünk volna.
Nem tudom, hogy most örüljek, hogy Márk is körülbelül azt érzi irántam, amit én, vagy sírjak, hogy ezt már nem lehet visszafordítani.
Azt viszont nem mondhatom, hogy megbántam, mert egyáltalán nem így van.
Ha visszamehetnék az időben, akkor is engedném, hogy megcsókoljon, de nem hagytam volna, hogy idáig fajuljanak a dolgok...vagy mégis?
Miután végeztem bementem a szobámba, ahol Míra már a falon lévő tévémen nézett valami filmet, popcorn tállal a kezében.
- Végre. – kommentálta érkezésemet.
- Bocs, csak... - mutattam hátra.
- Masztiztál?
- Te hülye! Nem. – vágtam hozzá egy párnát, mire felnevetett zavaromon.
Most miért? Nyilván így reagálok ilyesmi beszédtémára.
- Bezzeg a tanár úr csókjára közel sem így reagáltál, Drágám. – suttogta az ördögi énem.
- Na ki vele! Azt mondtad, hogy 5-kor mentetek el kajálni, erre fél 9-kor jöttél haza.
- Igen és? Messze volt az étterem. – magyaráztam.
- Kit akarsz becsapni, Hanga? Gyerünk, hol voltál? – tapsolt izgatottan.
Ahogy látta szerintem, nem igazán voltam oda azért, hogy kibeszélő showt tartsak a nővéremmel.
- Utána elmondom, hogy az én szerelmi életemmel miújság. – alkudozott.
Hogy a micsodájával?
Mírának barátja van?
Mennyi mindenről maradok én még le?
Legközelebb már azt jelentik be, hogy elköltözik vagy jön a baba, nem? Jó, azért az még nyilván remélhetőleg odébb van, de akkor is.
- Szóval...megcsókolt. – tudtam le ennyivel.
- De ki? Az a pali, az étteremből?
- Nem. – ráztam a fejem.
- Akkor?
- A TANÁROM BASSZA MEG! – tettem a szám elé a kezem és Míra döbbenten nézett rám, miközben szájával O betűt formált és rátette ujjait.
- Melyik?
- Herczeg Márk. – fogtam meg arcomat mindkét kezemmel, ő pedig ujjongásba tört ki és eldöntött az ágyon, amelynek következtében a popcorn majdnem kiborult a tálból.
- Te vadabb vagy, mint én. – biccentett elismerően.
- Ez nem dicséretre méltó, Míra! A tanárom és törvényt szegtünk, még csak 16 vagyok. – gondolkodtam logikusan.
- Egyrészt senkit nem érdekel, hogy dicséretre méltó-e vagy sem, másrészt 16 éves korig tekinthető pedofíliának. Harmadrészt, élvezted?
- De még mennyire. – suttogtam és éreztem, hogy az egész fejem elvörösödik.
- Na, hát akkor meg? Élvezted is, megvolt köztetek a kémia, nem bántott. Mi kell ennél több? Miért nem aludtál ott? – tárta szét kezeit.
- Mert abból nem lett volna alvás szerintem. – motyogtam zavartan.
- Mesélj többet! – győzködött.
- Nem tudom szavakban elmondani, mennyire észvesztően fenomenális volt! – ámultam el ismét, mialatt visszaemlékeztem.
- És...egyáltalán nem bántam meg. – mosolyodtam el.
- De akkor mi a baj? – értetlenkedett.
Nem igaz, hogy ő sem érti.
- Míra, basszus! Fogalmam sincs, hogy képes lennék-e arra, hogy titokban tartsam ezt a kapcsolatot. Ezek után már nem hiszem, hogy tudnék úgy nézni rá az iskolában, mint eddig.
Ezelőtt nem volt semmi, ami ennyire erősen a hatása alá vont volna...most meg itt van ez a csóksorozat! És ha meglátom mindig az fog felelevenedni, hogy „baszki megcsókoltam őt és annyira kurva jó volt, hogy megint ezt akarom, hogy mindig azt akarom, csak Őt, senki mást, de nem lehet", érted? – akadtam ki és tettem a hasamra az egyik bolyhos párnát.
- Szereted őt. – nézett rám csodálkozva.
- Ha azt hívják szerelemnek, hogy vágysz valaki után és nem lehetsz vele, akkor eléggé egy nagy köcsög ez a szerelem. – bámultam a plafont, majd észrevettem, hogy Míra is lefeküdt mellém. Fura, hogy ennyire könnyedén tudtam beszélni az érzéseimről a nővéremnek, akivel eddig egészen...sőt mondhatni utáltuk egymást.
Ezek szerint a testvéri békülések nem lehetetlenek.
- De az ilyen akadályok után szoktak lenni a Happy Endek. – kommentálta. [...]

Sziasztoook!!!😘❤️
Szerintem a történetbéli nap méltó lezárást kapott, de aggodalomra semmi ok!
Hamarosan  még inkább beindulnak az események és az érzelmi hullámvasút is felszínre tör.
Addig is Nagyon Vigyázzatok Magatokra és Kitartást a Héthez!💓❤️☺️
További Szép Estét!💓😍