Tiltott vonzódás

43.Fejezet

- Hanga, az hogy ki iránt kezdesz érzéseket táplálni, nem te határozod meg! Azt a szíved dönti el. – mosolyodott el. Meglepődtem, hogy nem kezdett el egyből kérdésekkel rohamozni, és érdeklődni a titkos személyről.
- És mi történik akkor, ha a szívem nem jól választott? – kavargattam a műanyag kanállal a meleg innivalót, majd beleittam.
- Nem mondom, hogy az nem tud rosszul választani, mert az nem lenne igaz. Mindenkinél előfordul, hogy téved...lehet, hogy a szív is ezt cselekszi párszor. – kacagott fel.
- Mit csináljak, hogy kitudjam deríteni, jól döntött-e?
- Ahhoz a másik felet kell kérdezned. – kavargatta az lattet és még el is gondolkoztam ezen. Szedjem össze magam és mondjam el tanár úrnak az érzéseimet, vagy várjam ki, míg ő rájön arra, hogy bele vagyok zúgva?
Na, de Hanga! Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát! Szerinted ha nem mondasz neki egy szót sem, csak árgus szemekkel bámulod, akkor nem azt fogja hinni, hogy egy őrült pszichopata vagy, aki a következő áldozatát választotta ki éppen az Ő személyében?
- Persze, ez abban az esetben simán megy, ha a másik személy nem olyan, akivel a románc törvénybe ütközne. – nézett szemeimbe, miközben beleivott az italába.
- Tudom, Áron! – forgattam szemeimet és próbáltam úgy tenni, mintha ez a törvény-téma a könyökömön jönne ki már.
- Akkor jó. Ez esetben mi tart vissza?
- Félek, hogy nem viszonozza az érzéseimet. – sóhajtottam.
- Ha nem kérdezed meg, akkor sosem tudhatod meg. Ez nem egy tini film, Hanga! Itt nincs gondolatolvasó vámpír és domináns férfi, aki követne tűzön-vízen át, hogy megkorbácsoljon. – mondjuk ebben, teljesen igaza van.
- Nem is értem, hogy akkor miért csinálnak ilyen filmeket. – gondolkodtam el.
- Talán, hogy a nőknek legyen reménye a szerelemmel kapcsolatban. – rántotta meg a vállát.
- És a férfiakkal mi van?
- Ők úgyis mennek a saját fejük után és megszerzik, amit akarnak. – ezután még mindenféle témáról beszélgettünk és most szóba jöttek a többiek is, akikkel Áron beszélt az utóbbi napokban is. Nem tudom, hogy csak engem akart nyugtatni, de elméletileg már nem is vagyok beszédtéma köztük...Áron szavaival élve „lejárt lemez" vagyok már abban a társaságban beszélgetés terén.
Miután lassan megittuk a – végére már kihűlt – italokat lassan elindultunk hozzánk, mivel a fiú ragaszkodott hozzá, hogy hazakísérjen, mert nem szeretné, ha valami bajom esne.
- Marcell az? – kérdezte hirtelen, s felkaptam a fejemet, mivel hirtelen nem tudtam miért is említette fel a Diákönkormányzat elnökének nevét.
- Dehogyis! Attól függetlenül, hogy jóba vagyunk ez szimplán baráti kapcsolat. Még annak sem nevezném, mivel a sulin kívül nem is szoktunk beszélni. – magyarázkodtam.
- Jó, csak mert azt hittem, hogy ti kavartok.
- Hidd el, szerintem ha te lány lennél, akkor egyből megértenéd miért nem akarok Marcellal összejönni ha esetleg megkérne egy randira, vagy valami ilyesmi. – nevettem fel.
- Szoknyapecér gondolom. – kacagott ő is.
- Szerencsére nem vagyunk olyan jó viszonyban, hogy beszámoljon a nőügyeiről, de őszintén...nem is vagyok rá kíváncsi. – amikor befejeztem a mondatomat a kapunk elé értünk, s búcsúzás után bementem a jó meleg nappaliba, ahol anya és apa épp papírügyeket intéztek.
Miután a napomról és az Áronnal töltött délutánról beszámoltam nekik ezt mondták:
- Figyelj, Hanga! Nem akarunk kíváncsiskodni, de ha együtt lennétek Áronnal, akkor legalább add a tudtunkra, rendben? – nézett rám anya komoly tekintettel.
- Ne aggódj anya, szó sincs arról, hogy Áron és közöttem többről lenne szó, mint barátság. – mosolyogtam rá.
- Meg szexpartner. – jött le nővérem. Miért kell még ebbe is beleszólnia? Pedig már kezdtem örülni, hogy esetleg békén hagy a hülye összeesküvés elméleteivel, amit a szüleim előtt oszt meg velem is.
- Én nem te vagyok! – szóltam vissza neki, majd a vállába ütközve felmentem a szobámba.