Thunder In Your Heart

14. Szeretem.

-Egész éjjel nem aludtál!-jegyezte meg a kapitány.
-A hülye könyveden kattogott az agyam!-dobta le idegesen magáról a takarót.
-Sajnálom, hogy ennyire megviselt! Ha tudom, tényleg nem engedem hogy végig olvasd!
-Talán jobb is így...! Később nagyobb csalódás ért volna engem is...legalább tudom mire számítsak!
-Ennyire érezni akarod ezt az érzést?-kérdezte Steve.
-Nem vágyom rá betegesen...de nem is zárkózom el! Tudom te nem így gondolkodsz!
-Valójában sokat gondolkoztam az utóbbi napokban!
-Mr. Fosszília és a gondolkodás? Mesélj!-mosolyodott el végre.
-Rájöttem, hogy valójában...szóval lehet hogy nem akarok egyedül megöregedni!
-Ez már késő, rég öreg vagy!
-Tudom, tudom!-nevette el magát.
-Találkoztál valakivel?-kérdezte Rei. Barátok így igazán érdekelte a kapitány dolgai.
-Egy ideje beszélgetek egy lánnyal!-vakarta meg a tarkóját Steve.-Csak a falak amiket magam köré építettem eddig nem engedték őt közel!
-Biztos ő is annyira szeret veled beszélgetni mint te vele!-nyugtatta meg a férfit.
-Azt mondod?-nézett Reire, ő pedig bólintott.
-Mennem kell...Fury jön hozzánk egy küldetés miatt, el kell készülnöm!
-Küldetésre mész?-kérdezte azonnal Rei.
-Nagyon úgy néz ki!-válaszolta.
-Mikor mész...?-mintha gombócot nyelt volna ami a torkán akadt.
-Mi az? Hirtelen izgulni kezdtél az életemért?-próbált Steve viccelődni.
-Steve!
-Nyugi! Nincs olyan küldetés amiről ne térnék vissza!-próbálta megnyugtatni Reit. De valójában ez nem segített. A szíve hasogatott, a légzése pedig nehézkes lett.-Rei!
-Muszáj menned?-vágott a szavába.
-Erre úgyis tudod a választ, nem? Rei ne izgulj!
-Nem izgulok...!-mégis az arca mást mutatott. Főleg mikor egy könnycsepp gyűlt a szeme sarkában.
-Rei...!-lépett közelebb Steve.
-Csak féltelek mint...mint minden barátom!-mondta. Steve egy apró sóhaj után ölelte át őt.
-Nyugodj meg, már csak a közös éjszakai zavargásaid miatt is vissza akarok jönni! Hisz kihez mennél akkor? Apádhoz? Elég beteg ötlet lenne!-viccelődött mire Rei arcán egy apró mosoly megjelent.-Te dilinyós! Ne mutasd magad gyengének, még képtelen leszek téged itthagyni!
-Menj mert elkésel!-próbálta összeszedni magát.
-Este találkozunk?-kérdezte ahogy az ajtó felé sétált.
-Nálad!-válaszolta Rei.
-Várni foglak!-hagyta ott a lányt. A szíve azonban Reinek nem azt sugallta, hogy barátként aggódik a kapitányért. Most már nem. Kár lenne tagadnia tovább azt ami valós...még pedig hogy kedveli a kapitányt. Borzasztóan kedveli. Ideges volt. Miért is ne lett volna mikor folyton arra tudott gondolni, hogy mi lesz ha Steve el megy arra a küldetésre. A konyhába ül és egy sütemény van előtte.-Te mindig eszel?-mosolyodott el Steve ahogy meglátta a lányt.
-Szeretek enni, oké?-nevette el magát Rei.-Kifejezetten aranyos vagyok, mikor nem vagyok éhes...de mikor éhes vagyok egy ördög vagyok!
-Ez nem segít a nyári bomba alakon!-ült le vele szembe.
-Majd segítesz ledobni a felesleges kilókat!-kacsintott a kapitányra.
-Ezért vannak a barátok!
-Mi volt a megbeszélésen?-kezdett a sütiből falatozni.
-A szokásos!-kapott egy villát Reitől. Annak ellenére mennyire ellenezte ezeket az ételeket bátran kóstolta meg a desszertet.
-Menned kell?
-Ha minden jól alakul három nap alatt végzünk! Vagyis ez a terv!
-Három nap?-kezdett köhögni.
-Jól vagy?-nevette el magát Steve. Fura volt Rei de mikor volt egyáltalán normális? Soha.
-És mikor mész?-folytatta a kérdések sorozatát.
-Ha minden a tervek szerint alakul Tony partija után!
-Parti?
-Nem mondta még? Visszatér Thor és ezt akarja megünnepelni egy bulival!
-Jujj végre megismerem Torit?
-Thor! Te bolond!-bökte meg a homlokát.
-Tehát végre alkalmam lesz a sáros földig leinni magam!
-Ennyire jól bírod az alkoholt?
-Szörnyen bírom! Viszont akkor minden gátlásom levetközöm és bármire képes vagyok!
-Ez szörnyű ötlet! És ha valami idióta ezt kihasználja?
-Lesznek jó pasik is?-kérdezte. Egyáltalán nem akarta hogy Steve rájöjjön, hogy esetleg érzelmeket táplál iránta. Csak elrontana mindent.
-Csak csúnyák!
-Még a végén csak melletted kötök ki, aznap éjszaka is?-nevette el magát.
-Lehet!-nevette el magát Steve is.-Mit hallgatsz?-kérdezte ahogy észrevette Rei fülében a fülhallgatót.
-Hallani akarod?-kérdezte egy édes mosollyal az arcán. Steve szíve pedig hirtelen ütemet váltott. Csak bólintott, majd Rei felállt a pulttól és egyenesen a zongorához ült.-Gyere ide!-ütögette meg maga mellett a széket.-Nem tudom teljesen a dalt! De úgy hiszem ez régen a szüleimről szólt így remélem egyszer megtapasztalhatom ezt én is!
,,Rózsákkal teli házba érkezni,
Piszkos kis üzenetekkel a post-iton,
És amikor a hajam szürkülni kezd
Azt fogja mondani, olyan vagyok mint a jó bor,
Azt hiszem a szüleimtől tanultam,
Az igaz szerelem barátsággal kezdődik
Egy csók a homlokra, egy randi este
Egy bocsánatkérdés a veszekedés után.
Szükségem van egy férfira, aki türelmes és kedves.
Kiszáll az autóból és kinyitja előttem az ajtót
Táncolni a nappaliban, mint a végzős bálon.
Együtt öregedni valakivel aki mellett fiatalnak érezhetem magam.
Szükségem van valakire aki úgy szeret...!"-Rei könnyei folyni kezdtek. Steve szíve összeszorult ahogy Rei-t látta.
-Gyere ide!-ölelte őt át.-Biztos vagyok, hogy egyszer megtapasztalhatod ezt az érzést!-súgta a fülébe.

(A dal Jax-Like my father című dalából egy kis részlet😊)