Thunder In Your Heart

68. Fehér és vörös

-Sziasztok!-nyitott ajtót a csapat előtt öltönyben a kapitány.
-Steve, ez most komoly amit Tony mondott?-kérdezte lelkesen Bucky. Rég volt ennyire izgatott, talán ez annak köszönhető hogy igazán remélte Steve boldogságát.
-Hoztatok valakit aki összead minket?-kérdezte Steve.
-Nem, sajnos! Az éjszaka közepén elég nehéz papot találni!-mondta Sam.-De én szívesen összeadlak titeket, ha ez nektek is megfelel!
-Biztos jó ötlet?-kérdezte Thor.
-Másoknak is előadásokat tartok, ez se lehet sokkal nehezebb!-vont vállat.
-Igazán hálás lennék érte!-fogtak kezet a kapitánnyal.
-Rei?-kérdezte Natasha.
-Remélhetőleg fent készülődik! Vagyis...szívből remélem! Szeretném ha azon a lépcsőn lesétálna...!
-El se hiszem hogy ennyi hónap után megtaláltad őt!-jegyezte meg Tony.
-Én is alig akarom elhinni hogy mellettem van!
-Beszélhetnénk négyszemközt kapitány?-kérdezte Tony. Steve egy bólintás után követte őt.-Mondott neked valamit, miért ment el?
-Nem...!
-Nem is kérdezted?
-Tony, ha akar mesélni róla úgyis elfogja mondani! Jelen pillanatban semmi sem érdekel csak hogy minél előbb a feleségem legyen és tudjam bármi történjen ő mellettem van és hozzám tartozik!
-Fury se tudja hogy itt van?
-Nem, de ha tudná se érdekelne! Egy lépést se tehet Rei közelébe!
-Tudod, ebben kicsit se kételkedek! Biztos vagyok benne hogy melletted jó kezekbe lesz a lányom! Arról pedig nem is beszélek, hogy tudom hogy boldog lesz!
-Akkor essünk túl az esküvőn!
-Megyek a lányomért!-mondta ahogy elhaladt a kapitány mellett megveregette a vállát.
Steve izgatottan állt a lépcső aljánál. Mégis a félelem se hagyta őt nyugton.
-Kérlek...kérlek...!-motyogta az orra alatt remélve Reiel találkozik.
-Steve! Rei nincs itt!-szaladt ki Tony hirtelen ki a szobából.
-Mi?!-kapta fel mindenki a fejét.
-Csak ugrattalak titeket!-nevette el magát Tony ahogy meglátta a csapat arcát.
-Mondtam hogy ne szórakozz velük!-hallotta meg Steve a hangot amitől a szíve fellélegzett. Amint pedig meglátta a lépcső tetejénél a gyönyörű fehér ruhájában képtelen volt eltüntetni a mosolyt az arcán amit a  megkönnyebbülés okozott. Rei gyönyörű meseszép hófehér ruhát viselt. A kapitány szemei pedig mindent elárultak...szereti őt, az életénél is jobban. Rei szemei se mutathatták volna jobban a boldogság jeleit, csillogtak akár a gyémánt. Tony a lépcsőn lekísérve a lányát végig biztos támaszt adott neki. De tudta amint leérnek ezt a támaszt, biztonságot már nem ő fogja neki megadni hanem Steve.-Szia...!-mondta mosolyogva a kapitánynak széles mosollyal ahogy előtte megálltak.
-Gyönyörű vagy!-mondta Steve ahogy teljesen elállt a lélegzete a menyasszonya láttán.
-Átadom őt neked!-adta a kezébe a kapitánynak Rei kezét.
-Vigyázni fogok rá, Tony!
-Tudom, tudom jól!-mondta egy mosollyal.
-Kivéve éjszaka, ott nem szükséges!-viccelődött Rei amire a csapat óriási nevetésbe tört ki.
-Rei!-szólt rá Steve.
-Steve?-a kapitány belátva esélye sincs csak megforgatta egy édes mosollyal az arcán a szemeit.
-Ha készen álltok!-szólt közbe Sam.
-Készen állsz?-kérdezte Steve.
-Erre vártam egész életembe!-kulcsolta össze a kezét a kapitánnyal. Való igaz Sam nem éppen az esküvői szertartásokról volt híres de amit mondott minden szó igaz volt.
-Jöjjön a rész amire szerintem mind annyira várunk!-mondta mosollyal az arcán.-Kapitány!
-Most ,,csak" Steve Rogers!-szólt közbe a kapitány. Rei eszébe jutott mikor erről beszélgettek és a pillangók újra őrült csapdosásba kezdtek.
-Akkor ,,csak" Steve Rogers! Akarod e az itt előtted álló Reinna Starkot feleségedül?-tette fel a kérdést.
-Akarom!-mondta gondolkodás nélkül.
-Helyes válasz!-jegyezte meg Rei. Csak nézték egymást és Rei tudta ez a kérdés valójában teljesen felesleges.-Sam, siess és tedd fel a kérdést, mert már nem sokáig tudom megállni, hogy ne csókoljam meg a kapitányom!-szólt rá Rei.
-Beszéljünk akkor picit az időjárásról?-viccelődött Sam.
-Sam!-kiabált rá mindenki.
-Oké, oké!-nevetett.-Te bolond, Reinna Stark! Akarod e férjedül az előtted álló ,,csak" Steve Rogerst?
-Akarom!-mondta széles mosollyal. Steve pedig kiengedte végre a benttartott levegőt.
-Akkor most már hivatalosan is férj és feleség vagytok, megcsókolhatjátok egymást!
-Végre!-mondta Steve ahogy azonnal a felesége ajkai után kapott. A boldogság ami kettőjükben játszódott le az leírhatatlan volt.-Szeretlek...Mrs. Reinna Rogers!
-Én is szeretlek!-hajolt újra az ajkai után. A csapat meghatódva nézte a párost akik annyi megpróbáltatáson mentek keresztül, végre megkapták egymást.-Akkor most már átnevezhetlek apucira a telefonomba?-viccelődött Rei.
-Amire csak akarsz! Mert most már egy életre az enyém vagy!
-Ahogy te is....!-Rei nem tudta befejezni. Egy erős fájdalmat érzett a hasa irányából. A fehér ruha újra vörös lett...