Thunder In Your Heart

56. Álom? Valóság!

-Gyerünk fiúk! Fekvőtámasz!-kiabálta Rei az edzőterembe.
-Nemár! Rei, már a negyedik kört csináljuk!-hisztizett Noah.
-Neked lesz ötödik is ha így folytatod!-nézett rá Rei.
-Nekem? Képes lennél engem szivatni?
-Téged? Bármikor!-mosolygott rá Rei.
-Ez azért van mert a hotelszobádba vittem fel a csajokat?
-Talán!
-Ne csináld már! Nem tudhatták meg valójában melyikbe alszom! Képzeld el ahogy épp egy lány van nálam majd bekopog az előző esti csaj!
-Nem lenne egyszerűbb egy lánnyal lenned? Akkor még bújkálnod sem kellene!
-Mi abban az izgalom?-kérdezte nevetve.
-Igaz, úgy kellően unalmas lenne az élet!-nevetett ő is.-Rendben srácok! Mára végeztünk!
-Hála az égnek!-álltak fel, ahogy a testükön folyt az izzadság, majd mindenki az öltöző felé vette az irányt.
-Na és miújság? A kapitánnyal megvagytok?-helyezte a törülközőt a nyaka köré.
-Megvagyunk!-válaszolt Rei.
-Boldog vagy!-jegyezte meg ahogy rá nézett.
-Nagyon!-mosolyodott el.-Nagyon szeretem őt!
-Örülök a boldogságodnak Napsugár!
-Rég hívtál így!-indultak ki a teremből.
-Miért? A kapitány hogy hív?
-Vadmacska!-kacsintott Noahra.
-Ja, a kapitány pont arról híres!-nevetett.
-Nem tudhatsz mindent róla!
-Csak nehogy az oltárnál essetek egymásnak!
-Nincs kizárva hogy ott helybe tépi le rólam a ruhát!-viccelődött vele.-Amúgy hozhatsz valakit nyugodtan ha szeretnél! Csak bizonyosodj meg róla hogy a többi csaj nincs a sorok között!
-Vagy nem hívok senkit, remélve hogy egy szenzációs estében lesz részem!-értek ki az épületből.-Oh, úgy látom valakire várnak!-pillantotta meg a kapitányt.
-Steve!-futott oda hozzá ahogy széles mosollyal ölelte át.
-Szia kicsim!-nyomott egy puszit a nyakhajlatába.
-Csak nem vadmacska!-lépett oda Noah.
-Vadmacska?-pislogott Steve.-Rei!-nézett a lányra aki kuncogott.
-Lebuktam!
-Mi járatban kapitány?-kérdezte Noah.
-El szeretném vinni Reinnát valahova!
-Most valahogy úgy érzem nem egyre gondolunk!-szólt közbe a lány.
-Mi a...?! Fúj!-fintorgott Noah.
-Vele meg...jól vagy kicsim?-nézett rá aggódva a kapitány.
-Egész nap bolond volt ne is foglalkozzon vele!-mondta a kapitánynak.
-Értem!-mosolyodott el.
-Hát jó szórakozást bárhova is vigye!-intett ahogy elhagyta a párost.
-Ha nem oda viszel akkor hova?-nézett a kapitányra.
-Majd megtudod! Szállj be!-nyitotta ki neki az ajtót.
-Tudod hogy nem rajongok a meglepetésekért!-ült be a kocsiba.
-Tudom, de ezt imádni fogod!-csukta be az ajtót ahogy ő is azonnal a kocsiba szállt.
-Miért bízok benned minden egyes alkalommal?
-Mert a férjed leszek?-nézett rá ahogy beindította az autót.
-Igaz, a férjem leszel!-hajolt oda ahogy az arcára nyomott egy puszit.
-Tudod, hogy ezzel nem fogok megelégedni!-kapta el az ajkait.
-Tudtam...!-mondta mosolyogva ahogy elváltak.
-Induljunk!-hagyta el a parkolót. Az útjuk a város külső területére vitte őket. Igazán csodás táj vette őket körül.-Oké, kiszállás!-nyitotta ki az ajtaját, ahogy azonnal Rei oldalára sétált kisegítve őt is.
-Mi dolgunk a városon kívül?
-Mit szólsz a tájhoz?-terelte a választ Steve.
-Csodálatos! Bár nem válasz a kérdésemre!
-Ne légy kíváncsi! Gyere!-nyújtotta felé a kezét.
-Lakik erre valami ismerősöd?-kérdezte ahogy sétáltak egy fa soron, amitől nem messze egy kisebb patak csordogált.
-Nem, te is tudod hogy a csapaton kívül nem igazán vannak ismerőseim!
-Kisebb aggodalom hogy nem férnénk el az esküvőn!-karolta át jobban a férfit.-Friss levegő, csend és nyugalom!
-Tetszik?
-Ez minden ember álma szerintem!
-Neked is?
-Nekem te!-nézett a kapitányra.-De ez se utolsó!
-Gondoltam hogy tetszeni fog!
-Romantikus séta a vőlegényemmel...! Ennél többet mit is akarhatnék?
-Akkor a meglepetés már nem is érdekel?
-Nem ez a meglepetés?-lepődött meg.
-Ez? Nem!-nevette el magát.-Ez csak egy plusz...szolgáltatás?
-Oh, szolgáltatás! Értem!-mosolyodott el.
-Szépek a házak is nem?
-De! Egymástól kellő távolságra vannak, de azt se mondhatják hogy nincsenek szomszédaik!
-Akarsz ilyen szomszédokat?-állt meg Steve.
-Hm?-nézett vissza Stevere Rei.
-Azt kérdeztem szeretnél e te is ilyen szomszédokat?!
-Biztos azért van mert marha szexi pasi vagy de most rohadtul nem értelek!
-Mit szólnál ha ideköltözénk?-tette fel a kérdést Steve.
-Tessék?
-Szeretném ha a feleségemként egy új házban kezdenénk meg az életünk! Egy új élet...ahol ketten vagyunk!
-S-Steve!-gyűltek könnyek a szemében.
-Ha nem tetszik az se baj, kereshetünk máshol is házat! De...!-nem tudta befejezni, Rei a boldogságtól azonnal az ajkaira tapadt.
-Ez csodálatos!-mondta lelkesen.-Nem hiszem el!-karolta át a nyakát.
-Tetszik?-fogta át a derekát Steve.
-Nagyon!-bújt a nyakhajlatába.-Ez minden álmom!
-Akkor engedd hogy valóra váltsam!
-Szeretlek!
-Én is téged!-nézett rá majd egy gyengéd csókot nyomott a szájára.
-És melyik az?
-Az ott!-bökött a ház irányába.
-Menjünk!-kezdett futni Rei.
-Ne fuss! Rei!-szaladt utána Steve.
-Gyere már!-szólt a kapitányra ahogy a lépcsőhöz ért.-Van kulcsod?-kérdezte türelmetlenkedve.
-Honnan veszed hogy van?
-Ismerlek! Te úgyis tudtad hogy igent mondok!
-Nem tudtam, csak gondoltam!-vette elő a zsebéből a kulcsot amit Rei azonnal kikapott a kezéből. Sietve rakta a zárba, hisz nagyon kíváncsi volt a leendő otthonukra.-Rei várj ne....!-kezdte de késő volt az ajtó kinyílt.
-Jesszus!-ijedt meg.
-....siess!
-Ez...?!
-A meglepetésed!-jegyezte meg Steve ahogy maguk elé néztek.
-Nem ez...?-célzott a házra.
-Nem...!-rázta meg a fejét.-Ez csak a ráadás!-sétált bentebb Steve, majd megállt és szembe fordult a kedvesével.-Rei! Ő itt Dodger!-mutatta be a mellette ülő iszonyat édes kis pofájú kutyát.
-Do-Dodger?-nézett a kapitányra.
-Dodger!-guggolt le Steve a szőrmók mellé ahogy simogatni kezdte.-Mi az? Hisz te mondtad egyszer nem? Kézen fogva idős korunkban egy Dodger nevű kutyát fogunk sétáltatni!
-Te....te tényleg remekül elterveztél mindent!-mondta remegő ajkakkal ahogy próbálta nem elsírni magát.
-Az életemet akarom veled eltervezni! Biztosra akarok menni hogy ne követhessek el egy újabb hibát!
-Te bolond!-csókolta meg.-Annyira szeretlek, istenem!
-Én is nagyon szeretlek!-majd Rei a kutyára nézett aki farokcsóválva figyelte őket.-Dodger, ő lesz az anyukád! Rendben?-guggolt le újra az állathoz.
-Szia Dodger!-kezdte simogatni Rei. Dodger pedig boldogan nyalogatta körbe Reit.
-Kezdjük el a boldog életünk!