Thunder In Your Heart

48. Felelsz vagy mersz?

-Lassan nem is leszek annyira elveszett a táncparketten!-jegyezte meg Rei ahogy Stevevel táncoltak szorosan egymáshoz bújva.
-Lassan nekem kell leckéket vennem tőled!
-Miért nézel rám így?-kérdezte értetlenkedve.
-Hogy?
-Így! Van rajtam valami?-kezdte vizsgálni a ruháját.-Vagy a sminkem kenődött el?-Steve nem válaszolt.-Mindjárt jövök!-akasztotta le a kezeit Steve nyakáról, de a kapitány kezei gyorsan visszahúzták őt.
-Gyönyörű vagy! El nem tudom mondani, mennyire az vagy!
-Most zavarba akarsz hozni?-mosolyodott el.
-Felesleges zavarba lenned az igazságtól!-csókolta meg a homlokát.
-Tudod Rogers, te se nézel ki rosszul! Lehet ügyvédnek kellett volna inkább menned!
-Miért?
-Mert az öltönyök és a nyakkendők nagyon jól állnak, lehet ezek a gyengepontjaim?-hajolt közelebb ahogy ajkaik súrolták egymást.
-Akkor ki lenne a kapitányod?-kérdezte ahogy a kezei gyengéden kezdték Rei derekát simogatni.-Ennek a ruhának miért nincs olyan nyitott háta?-súgta.
-Csak hogy ne legyen könnyű dolgod!-nevette el magát.
-Soha se könnyű ha rólad van szó!
-Ezt most magyarázd meg!-nem értette mire céloz a kapitány.
-Soha se könnyű, mert mindig vissza kell fognom magam a közeledben!
-Miért kellene visszafognod?
-Tudod hogy most is mennyire vissza kell fognom magam, hogy ne tépjem le rólad ezt a ruhát is?
-És ezzel mi a baj?
-Rei...amióta ismerlek alig ismerek magamra!
-Hűha, óvatosan a fogalmazásokkal Rogers mert később azokat felhasználhatom ellened!
-Olyan dolgokat teszek, akarok tenni amiket eddig soha senkivel! Soha senkivel nem akartam ennyire testi kontaktust létesíteni mint veled és ha tudnád...ha tudnád mennyire visszafogom akkor is magam hogy nehogy bántsalak!
-Miért a szadimazós szex jön be neked?-viccelődött Rei. Steve nem válaszolt.-Nem kell a közelembe visszafognod magad! És hidd el, cseppet sem rémiszt meg hogy szeretsz velem...hogy is mondtad? Testi kontaktust létesíteni! Én is ugyanúgy szeretek veled lenni, szeretek veled új élményeket átélni! És az sem utolsó hogy eszméletlen vagy az ágyba!-csókolta meg a kapitányt.-És most kényszert érzek arra hogy rosszalkodjak csak hogy utána lássam ahogy meglazítod a nyakkendőd, és megbüntess!
-Rei!
-El is fenekelhetsz majd!-kacsintott a kapitányra ahogy a pult irányába sétált egy utolsó mosolyra még visszafordulva. Steve csak nézte őt ahogy hirtelen a lányok társaságához csapódott és táncolt. Megbolondítja. Az hogy most is ennyire vissza kell fognia magát a közelében, teljesen megbolondítja.
-Miújság?-lépett mellé Tony.
-Beszélnem kell veled!-nézett rá Steve.
-Oh, rossz megérzésem van! Figyelmeztezlek ha összetöröd Rei szívét én magam heréllek ki!
-Menjünk valami nyugis helyre!-kérte Steve, ahogy elindultak a dolgozószoba irányába.
-Mi a baj?-kérdezte Tony.
-Őszintén hálás vagyok amiért négy éven keresztül segítettél nekem...!
-Kapitány, azt hiszem figyelmeztettelek!-rossz megérzése lett Tonynak.

Fél óra múlva:
-Mi ütött Tonyba ezzel a hülye játékkal?-kérdezte súgdolózva Natasha Clinttől.
-Nem tudom!-vont vállat.
-Oké, ki kezd?-kérdezte Tony.
-Majd én!-jelentkezett Thor.
-Tudod te hogy kell játszani?-kérdezte Bucky.
-Persze, miért ne tudnám?-vágott fel, de az arca teljesen mást mutatott.
-Majd kezdem inkább én!-jegyezte meg Sam.
-De én akarom!-erőszakoskodott Thor.
-Ezt nem hiszem el!-forgatta meg a szemeit Tony.
-A játékból még háború lesz!-jegyezte meg mosolyogva Wanda.
-Kezdem én! Bruce! Felelsz vagy mersz?
-Fe-felelek!
-Ki a legerősebb szerinted közülünk?-vetett véget a vitának Rei.
-Legerősebb? A képességek terén Wandát mondanám!
-Oké, te jössz!
-De...de mit kérdezzek?
-Bármit, bárkitől!
-Vízió!
-Igen?
-Milyen idő lesz holnap?-a kérdés nagyobb sokk volt a csapat számára mint amit az adott pillanatban fel tudtak volna dolgozni.
-Ezt nem így kell játszani!-kiabálta el magát Tony idegességében.-Komolyan? Milyen idő lesz? Bruce!
-Mondtam hogy nem tudom mit kérdezzek!
-Akkor inkább folytatom én!-jegyezte meg Natasha.
-Remek...!-nyugodott meg Tony.
-Steve! Felelsz vagy mersz?
-Merek!
-Ez az én pasim!-kortyolt büszkén Rei az italába.
-Emeld meg a pörölyt!-Steve felállva a helyéről, azonnal a pöröly irányába ment.
-Úgy se fog neki sikerülni, hisz itt egyikőtök se méltó rá!-jegyezte meg beképzelten Thor. Steve minden izmát felhasználva próbálta a Mjölnirt megemelni de sikertelenül.-Mondtam én!
-Téged kivert a víz!-mondta azonnal Rei.
-Mi? Miért vert volna ki?-dadogta idegesen. Rei nem válaszolt csak egy sunyi mosollyal az arcán kortyolt újra az italába.
-Én jövök!-jegyezte meg Steve.-Rei!
-Komolyan tőlem akarod mikor tőlem bármit kérdezhetsz és kérhetsz?
-Tőled!-mondta mosolyogva.
-Felelsz vagy mersz?
-Nem tudom, melyikkel járnék jobban! De őszintén izgat mit tudnál tőlem kérdezni amire máskor nem tudtam még válaszolni! Úgyhogy felelek!
-Emlékszel amit tegnap mondtál nekem?-kérdezte Steve.
-Ez már a kérdés? Mert ha igen, szörnyen játszol!
-Rei!
-Steve?
-Rei!-mondta végén széles mosollyal a kapitány.
-Játszhatjuk ezt egész este akkor se tudom mire akarsz kilyukadni!
-Akkor kérdezem!
-Te most össze akarsz engem zavarni? Nem előbb tetted fel a kérdést?
-Reinna Stark...!-kezdte és Rei szemei kikerekedtek.
-Most vagy őrült nagy bajba vagyok vagy...!
-A második!-mondta Steve.
-Úristen...!-kapta a kezeit az arca elé.
-Azt mondtad tegnap hogy ne merészeljek letérdelni mert nemet fogsz mondani...! Így aludni is alig bírtam az éjszaka annyira vártam a holnapot hogy feltehessem a kérdést újra és utoljára! Hibáztam akkor mikor elengedtelek, miközben te voltál a legnagyobb ajándék az én életemnek! És most szeretném ha a hibám ellenére adnál még egy esélyt arra hogy megpróbáljak az az ember lenni aki egy életen át melletted lesz jóban, rosszban! Reinna Stark így ezzel a szándékkal térdelek le eléd és kérdezem meg...hozzám jönnél feleségül?-tette fel a kérdést Rei előtt térdelve. Rei szemeiben könnyek gyűltek. Valóban ez most megtörténik? Újra? Vagy csak álom lenne?-Rei...?-Rei lefagyott.-Kicsim!-szólította ahogy az izgalom egyre jobban átjárta Steve szívét.-Kicsim az se baj ha még nem állsz készen, megértem csak mondj valamit!
-Szörnyen ideges leszek ha megvették azt a ruhát amit négy éve akartam!-mondta könnyekkel a szemében egy mosoly kíséretében.
-Ez...ez egy igen?-kérdezte idegesen Steve.
-Igen!-mondta ki a választ Rei.-Igen!-Steve ahogy felállt, egy könnyed mozdulattal húzta fel magához Rei hogy szorosan átölelje.
-De megijesztettél!
-Mondtam hogy igent fogok mondani!-bújt a nyakhajlatába.
-Szeretlek!-fogta közre az arcát.-Szeretlek Rei!
-Én is szeretlek!-csókolták meg egymást.