Thunder In Your Heart

113.Karácsonyi különkiadás 🎄 2.rész

-Jó reggelt.-sétált le Rei az emeletről.
-Jó reggelt anyu!-mondták egyszerre a gyerekek. Rei sorba nyomott a fejük búbjára egy puszit majd a pult másik felére sétált hogy Stevenek is adjon egy csókot.
-Jó reggelt gyönyörűm.-hajolt az ajkai után.
-Jó reggelt vénember.-mosolyodott el. Steve kezei azonnal a derekát fogták hogy Reit magánál tartsa.-Gyönyörű lett a fa.-súgta. Steve elmosolyodott.-Minden rendben?-kérdezte.
-Ugye tudod hogy tartozol a karácsonyi előajándékommal?
-Bealudtam igaz?-nevetett.
-Be.-simított egy hajtincset a füle mögé.
-Ne haragudj.
-Ugyan.-nézte a gyönyörű szemeit.-Édesen aludtál.
-Hogyan kerültem fel akkor az emeletre?
-A karjaimba cipeltelek fel.
-Tudod...néha egyáltalán nem bánom hogy ilyen izmos, erős vagy.
-Anyu, mikor bontjuk az ajándékokat?-zavarta őket meg Ava.
-Ajándék!-kiabálta egyszerre Aidan és Kiera.
-Megvárjuk nagypapáékat.
-Ne már!-mondták egyszerre.
-Mi lenne ha egy apró kis dobozt kibontanának most a többit pedig akkor ha a család is megérkezik?-kérdezte Steve.
-Légyszi, anyu!-néztek rá kiskutya szemekkel.
-Gyerünk, nézzük meg mit hozott a Mikulás.-bökött a nappali irányába. A gyerekek pedig gondolkodás nélkül futottak a nappali irányába. A fa alatt temérdek csomag volt amitől teljesen izgalomba jöttek.-Mindenki válasszon egy dobozt! Ava tiéd a sárga csomagos, Kiera tiéd a rózsaszín, Aidan tiéd pedig a kék.
-Én ezt szeretném.-fogta a kezébe Ava a dobozt.
-Nyisd ki hercegnő.-nézte a gyermekei izgatott arcát Steve ahogy Reinna mellett állt, a keze pedig gyengéden ölelte a derekát.
-Én ezt választom.-mutatta fel Aidan is a dobozt.
-Én pedig ezt.-mondta Kiera aki annak ellenére milyen pici dobozt választott alig bírta el az apró kezeiben.
-Erre a legora vágytam!-mondta Aidan széles mosollyal az arcán.
-Én pedig erre a könyvre!-mondta Ava is miután kibontotta a csomagot.
-Micky egér!-kiabálta Kiera aki egy plüsst ölelgetett.
-Úgy látszik a Mikulás megkapta a leveleket amiket írtunk neki.-mondta Steve, ahogy hátulról átölelte Reinnat.
-Te is írtál neki?-kérdezte Reinna.
-Írtam.-nyomott egy csókot a nyakhajlatába.-De azt ha lehet csak este szeretném megkapni.
-A tegnap esti kívánságod is romba dőlt.
-De tegnap még nem volt karácsony, viszont ma az van és mindenki kívánsága teljesül.-súgta a fülébe.
-Azt hiszem le kell zuhanyoznom.-kuncogott.
-Valami baj van?-súgta továbbra is a fülébe.
-Probléma? Van. Beázás, de nagyon.-bökte gyengéden hasba a kapitányt ahogy a konyha felé ment.
-Gyerekek menjetek öltözzetek fel, utána játszhattok rendben?-irányította őket fel az emeletre Steve.-Ava segítesz Kieranak?
-Persze. Gyere Kiera.-fogta kézen a hugát. Steve a pulthoz sétált ahogy a tekintete képtelen volt a feleségéről elvándorolni.
-Ezt ne csináld.-szólt rá Rei.
-Mit?
-Ezt. Már a combomon érzem a nedvességet.
-Ezen tudok segíteni.-egy újabb huncut mosoly.
-Oh azt elhiszem csak a vacsora nem lesz így kész. Illetve a gyerekek bármelyik pillanatban lefuthatnak az emeletről ahogy lebuktatnának minket a konyhapulton.
-Megéri a kockázatot.
-A-a! Rogers! Ott maradsz a pult mögött, bármi áron.
-Rei.
-Nem, inkább menj messzire a konyhától. Még a nap végére újra terhes leszek.
-Nem bánnám ha lenne egy negyedik.-mondta széles mosollyal.
-Este a tiéd vagyok, de addig is had készítsem el az ételeket, rendben?
-Akkor nem segíthetek?
-Ma azt hiszem nem igazán lennél a segítségemre, vagyis nem ebben a formában.
-Akkor megyek megnézem a gyerekeket.
-Jó ötlet.-próbálta összeszedni magát. Steve pedig elhagyta a konyha területét.-Úristen hogy ő minden alkalommal mit tudna velem művelni.-jegyezte meg ahogy mély levegőt vett. Hosszú napja volt a konyhában de mire megérkeztek a vendégek mindennel kész lett.
-Boldog Karácsonyt.-ölelte meg Tony a kapitányt.
-Boldog Karácsonyt.-mondta a kapitány is.
-Lányom.-ölelte meg Reinnat is.
-Szia apa. Jó hogy itt vagytok.
-Hiányoztatok már. Főleg az unokáim.-engedte el Reinnat ahogy azonnal a kis huncut unokáihoz ment és sorba ölelgette meg őket.
-Kapitány.-következett Clint majd a többiek. A hangulat fokozódott és tudták egy hosszú de remek este előtt állnak.
-Remek volt a vacsora Rei.-mondta Wanda.
-Kár volt idegeskedned szívem.-fogta meg a kezét Steve.
-Örülök ha ízlett. Majd csomagolok nektek belőle mert biztos hogy csak ránk rohadna.
-Mi lenne ha ajándékokat bontogatnánk?-kérdezte Tony mire a gyerekek lelkesen ugrottak fel az asztaltól ahogy a fához futottak. A csapat követte őket ahogy az arcuk ragyogott a boldogságtól az ajándékok láttán.
-Csak nem lőttünk mellé az ajándékokkal.-mondta Steve.
-Megnyugodtam.-fújta ki a levegőt Rei. Az ablak felé nézve vette észre a hóesést ami az egész tájat azonnal fehérré varázsolta.
-Mi a baj?-kérdezte Steve.
-Mindjárt jövök.-súgta ahogy a kabátjáért nyúlt és kisétált a kertbe. Steve pedig kisebb aggodalommal követte őt.
-Te mit csinálsz idekint?-kérdezte.
-Imádom mikor esik a hó.-mondta széles mosollyal.
-Meg fogsz fázni.
-Nem, ha magadhoz húzol.-tárta ki a karját. Steve egy apró mosollyal lépett elé ahogy szorosan magához húzta.-Táncolunk?-kérdezte Rei.
-Itt?
-Miért ne? Hóesésben a legromantikusabb.
-Tudod te mennyire hihetetlen vagy?
-Szeretnéd megkapni az ajándékod?
-Ha azt mondod hogy a hóesébe tegyelek magamévá hidd el hogy a vállamra kaplak ahogy egyenest a szobánkba cipellek és bezárom az ajtót mielőtt kiszökhetnél.
-Tegyél magadévá.
-Ha tudnám hogy nem látnak minket...még lehet rá is tudnál venni.
-Boldog vagy...attól amid van az életben?
-A legboldogabb.
-Mit szólnál...ha azt mondanám...egy újabb boldogság lépne az életünkbe?
-Ugye nem vettél a gyerekeknek egy másik kutyát?
-Ku-kutyát? Ki beszélt kutyáról?-nevetett.
-Akkor?
-Kisbabára gondoltam...
-Ki-kisbaba? Mármint...a miénk?
-Terhes vagyok Steve...újra apa leszel.-mondta könnyekkel a szemében.
-Vàrj! Újra...apa leszek? Mármint...lesz még egy gyermekünk?-Reinna bólintott.-Úristen!-kapta fel őt.-El se hiszem!-a boldogságot az arcán nehéz lenne leírni. Hisz évek óta minden vágyát teljesítette Reinna...és a mai napig megtesz mindent újra és újra.
-Boldog Karácsonyt Steve...
-Boldog Karácsonyt kicsim...-mondta-De mielőtt megcsókolnálak...és elmondanánk mindenkinek az örömhírt ez az én ajándékom.-egy apró doboz kuksolt a zsebébe.
-Úristen mond hogy nem valami méregdrága ékszert vettél!
-Tudod hogy hány éve vagyunk együtt?
-10 éve.
-Reinna...-térdelt le ahogy a dobozt kinyitotta.-...10 éve teszed boldoggá az életem. 10 éve nap mint nap te vagy minden lélegzetvételemnek az oka. Szeretlek. Nagyon szeretlek és biztosan tudom hogy életem következő 100 évét veled akarom leélni. De...10 év után szeretnélek újra oltárhoz kísérni. Tehát...megtisztelnél azzal hogy újra leszel a feleségem?
-Úristen! Igen! Igen!-ugrott a nyakába.
-Nem is láttad a gyűrűt.-nevetett Steve.
-Nem érdekel a gyűrű! Csak te.-bújt szorosan hozzá.
-Azért felhúznám az ujjadra.-mosolyodott el majd gyengéden Reinna ujjára húzta az ékszert ami csodásan csillogott.-Ez a nap...biztos egy életre belémégett.
-Egy nap alatt lettem újra a feleséged és lettél negyedjére is apuka.
-El se hiszem hogy egy kis élet újra benned növekszik.-helyezte a kezét a hasára.
-Boldog Karácsonyt Steve...
-Boldog Karácsonyt gyönyörű Reinnam.-csókolta meg.

Boldog Karácsonyt mindenkinek ❤️