𝐓𝐈𝐓𝐊𝐎𝐊, 𝐑𝐄𝐉𝐓𝐄́𝐋𝐘𝐄𝐊, 𝐊𝐄́𝐏𝐄𝐒𝐒𝐄́𝐆𝐄𝐊 melyeket nem tud irányítani az ember.
𝐀𝖚𝖗𝖔𝖗𝖆 𝐄𝖑𝖆𝖗𝖆 𝕯𝖊𝖑𝖆𝖛𝖎𝖌𝖓𝖊 élete teljesen megváltozott 13 éves korában és most egy teljesen új környezetbe kell beilleszkednie...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Odakint már éppen becsaptak az első villámok és az eső olyan hangosan zuhogott a földre, hogy a saját hangunkat is alig hallottuk. Rémisztő időjárás volt, egy rémisztő éjszakához társítva. Ugyanis ma éjszaka nem a saját ágyunkban aludtunk, a hálótársaink megszokott durmolása között.
Ma a nagyteremben aludt minden egyes tanuló. Kicsi, nagy, fiú, lány... Aki csak diákként volt számon tartva, az most idegesen topogott a nagyterem hideg padlóján. Az arcok sápadtak voltak, a hajak kócosak, a szemek ijedtek.
Sirius Black ugyanis betört az iskolába...
- Figyelem, tanulók! - emelte fel a hangját Dumbledore. Az igazgató tekintélyt parancsoló hangja szinte azonnal elnémította a csivitelő diákokat, akik egy emberként fordultak a hosszú szakállas férfihoz. - A mai éjszaka mindannyiunk számára megdöbbentő. - mondta mély hangon. - Iskolánkba betört egy igen veszélyes mágus...-
- Ki más lenne? - kérdeztem, minden figyelmemet az igazgatónak szentelve.
- Arra kérek mindenkit, hogy maradjatok itt. Ne kóboroljatok az iskolában, ne hágjátok át a szabályokat, de legfőképpen, ne hagyjátok el a termet. A mosdóba a prefektusok fognak titeket kikísérni. Amíg mi átkutatjuk az iskolát, az iskolaelső lesz a főnök. - hadarta gyorsan Dumbledore, majd a tanári karral a nyomában kirontott a teremből...
- Ki az iskolaelső? - fordultam körbe tanácstalanul, de hamar választ is kaptam a kérdésemre.
- Az idióta bátyám az... - hallottam meg Ron keserves hangját, ahogy a legidősebb, még iskolába járó bátyja felé nézett.
- Mintha nem lenne így is elég szar a helyzet. - nyögött fel Fred Weasley, a vörös haj, hálósipkás testvére felé bámulva. Hát ennyire rémes a helyzet?
- Rory. - szólított meg Draco, a gyomrom pedig hirtelen összeugrott a hangjától. - Vagyis, Lara. - javította ki magát gyorsan.
- Igen? - fordultam a szőke felé kedvesen. A fiú idegesen túrt bele a hajába, amitől a vékony, fekete pólója kicsit feljebb csusszant, megmutatva fehér bőrét. Ne nézz oda! Elara, fiatal vagy, az iskolára kell koncentrálnod! NE NÉZZ ODA!
- Csak oda akartam ezt adni... - nyújtotta felém a pulóverét, ami napközben volt rajta. - Hogy tudj valami kényelmesben aludni. - tette hozzá gyorsan, én pedig azt hittem rosszul hallok. Draco elpirult?
- Ohh... - nyúltam a fiú keze felé. - Merci. - mondtam, miközben megpróbáltam elfojtani a hatalmas, előtörni készülő mosolyomat. - Ez nagyon kedves tőled. -
