Dernière Danse

𝕷𝖝𝖝𝖝. nehéz beszélgetések

dernière danse
❪ nehéz beszélgetések ❫

080

Jobb, ha nem feledkezünk meg a múltról, hanem okulunk belőle, különben a történelem könnyen megismételheti önmagát. És nem csak a mi életünkben következhetnek be az ismétlések. De mégis, felfoghatatlanul veszélyes a múlt. 
Minél több ember tudja, annál többen tudnak vigyázni, figyelni, hogy velük ezek ne forduljanak elő. Tanulhatnak a mi történetünkből és óvakodva pisloghatnak a jövő felé. De minél több ember tudja, annál többen tudnak kihasználni, hátba szúrni minket. 

Az embereknek pedig számtalanul meg kell gondolnia, hogy kire bízza rá az élete történetét. 

- Húzzál már el előlem, te idióta! - rontott be Cole az átváltoztatástan terembe, ahol a diákok már feszengve várták McGalagony professzor belépését. 

- Cole? - fordult felé Olivia hatalmasra nyílt szemekkel. A fiú azonban nem reagált.

- Menj már innen! - lökte odébb az egyik mardekáros fiú könyveit, aki egészen eddig a leghátsó padban terpeszkedett, de Cole kirohanása után gyorsan összepakolta a cuccait és már odébb is rohant. A göndör hajú fiú pedig összeráncolt szemöldökkel huppant le a székre, majd elővett a zsebéből egy doboz cigarettát és egy öngyújtót... 

- COLE! - pattantam fel a helyemről azonnal. 

- Rory... - fogta meg a kezemet finoman Draco. - Nem hiszem, hogy most lecseszésre vágyik. - rázta a fejét, óvatosan a barátja felé pislogva. 

- McGalagony meg fogja gyilkolni, ha meglátja! - tártam szét a kezem, a szőke pedig sóhajtott egyet, majd felállt a helyéről, hogy velem tartson. 

- Egy-két lógás még belefér. - vonta meg a vállait, majd odalépett Cole asztala elé és kivette a kezéből a cigarettát. 

- Haver, tudod, hogy bírlak... De még egy ilyen és betöröm az orrod. - meredt rá pislogás nélkül Cole, majd újra a doboza felé nyúlt. Én pedig értetlenül meredtem a sápadt fiúra, akinek kezei úgy remegtek akár a kocsonya. És csak most vettem észre a véres, lila sebeket az öklének bütykein... 

- Udvar. Most. - ragadtam meg a két fiú kezét és ellenkezést nem tűrve rángatni kezdtem őket magammal. Nem hagyhattam, hogy Cole bajba keveredjen a viselkedése miatt és őszintén... Rémesen aggódtam érte. Persze, sosem a jókedvéről, vagy a kedvességéről volt híres. De ez már tőle is sok! 

- Elara, ne rángass már, cseszd meg! - szólt rám a fiú, mire idegesen szembe fordultam vele és megrántottam a kezét. 

- Azt akarod, hogy kirúgjanak?! - tettem fel idegesen a kérdést, mire a fiú lesütötte a szemeit. - Akkor kussolj és gyere velünk, mielőtt meglátnak a tanárok! - szidtam le, majd hevesen kirontottam a júniusi napsütésbe.