𝐓𝐈𝐓𝐊𝐎𝐊, 𝐑𝐄𝐉𝐓𝐄́𝐋𝐘𝐄𝐊, 𝐊𝐄́𝐏𝐄𝐒𝐒𝐄́𝐆𝐄𝐊 melyeket nem tud irányítani az ember.
𝐀𝖚𝖗𝖔𝖗𝖆 𝐄𝖑𝖆𝖗𝖆 𝕯𝖊𝖑𝖆𝖛𝖎𝖌𝖓𝖊 élete teljesen megváltozott 13 éves korában és most egy teljesen új környezetbe kell beilleszkednie...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Ohh, Merlin áldjon meg! - szidtam le Cole unott fejét suttogva, miközben bájitaltanon ültünk a jéghideg pincében. Piton professzor mérges arcát egy vastag és kifejezetten poros könyv takarta, így felbátorodva kezdtem beszélgetni a fiúval.
- Nem húzódtam el tőle. - sziszegte vissza nekem a fiú, megforgatva világos szemeit.
- A lószart! - emeltem meg kicsit a hangomat. - Csak megijedtem tőle! - mutatott Piton felé felháborodva.
- Beszéltél vele azóta? - vontam fel a szemöldökömet okoskodva. Cole pontosan tudta, hogy miért vagyok rá mérges. Niko odáig van érte. Olivia szerint randira akarta hívni őt, de aztán Cole mindent elbaszott. És miért? Mert nem meri felvállalni magát mások előtt...
- Elara, te ezt nem érted! - emelte meg ő is a hangját.
- Valami gond van? - pislogott felénk Piton a könyve mögül.
- Az égadta világon semmi, tanár úr! - mosolyogtam vissza a görbe orrú professzorra, majd azonnal a legjobb barátom felé fordultam.
- Hogy a francba ne érteném? - fordítottam magam felé a fejét. - Értem, hogy félsz mások véleményétől, de komolyan Cole... Megsértetted őt azzal, hogy letagadtad... - néztem a szemeit.
- Nem a véleményektől félek, Elara. Véleménye lehet mindenkinek. - rázta a fejét. - Én attól félek, hogy valaki hátráltatni fog, akadályozni, megpróbálja megnehezíteni az életem. Attól félek, hogy bántani fognak testileg és attól félek, hogy nem fogom tudni elviselni lelkileg. - magyarázta, csillogó szemeiben fájdalommal.
- De nincs veled semmi baj, Cole. És ezt mások is látják. Tudják, hogy jó ember vagy és ez a lényeg. - feleltem.
- A rettegő, elfojtó társadalom betegnek bélyegez mindenkit, aki más... - szólalt meg hirtelen a hátunk mögött Draco, aki kivételesen Olivia mellett foglalt helyet. - De nem zárhatod ki a szerelmet csak azért mert félsz. - mondta és közben a tekintete lassan arcomra vándorolt.
- Különben is, egy kapcsolat, egy nemi élet, egy élet megítélése ne azon múljon, mit hova tesz az illető, hanem hogy tud-e szeretni, hűséges-e, támasz-e a bajban. E téren a melegeket se kell más mércével mérni, mint a többi embert: van köztük ilyen is, olyan is. - vontam meg a vállamat elgondolkodva.
- Azt hiszem írnom kellene Niconak. - sóhajtott fel Cole, mire Piton nagy lendülettel felállt az asztalától és az üstje felé lépkedett.
- Ha befejezték végre a magánéletük megtárgyalását... - mondta a férfi anélkül, hogy ránk nézne. - Mr. Bellchant azt ajánlom írjon a szüleinek is egy levelet. Keresték Önt az első napokban, és most Roxmortsban szállásoznak. - hadarta.
