- Úristen! Köszönöm! -csak ennyit tudtam kinyögni és szerencsére legjobb barátnőm a segítségemre jött.
Odajött hozzám átölelt és elmondta hogy szeret, hogy én vagyok a legjobb barátnője meg hogy hiányozni fogok és a legfontosabb, hogy a fiúkról számoljak be. Odaadta azt, ami a kezében volt csomag. Egy barátság nyaklánc volt amit rögtön fel is vettünk.
Ezután Dani jött oda hozzám. Ő is átölelt, majd így szólt.
- Ha bárki megbánt, csak szólj Malacka! -nyomott egy puszit a homlokomra.
- Jól van Micimackó. -majd mégegyszer hozzábújtam. Ezeket a beceneveket amúgy még régen találtuk ki egymásnak, mivel Micimackó és Malacka legjobb barátok és Micimackó nagy (mint dani) és Malacka pedig pici (mint én).
Ő is odaadta a csomagját, amiben egy telefontok volt a közös fényképünkkel. Aztán Szinti következett, aki egy sálat ajándékozott nekem, emlékeztetve arra, mikor egyszer sálat loptunk. Az nagyon nagy volt.
Liza és Kitti néni a kedvenc sütimet sütötték és azt adták oda nekem. Balázs egy üres képkeretet nyomott a kezembe mondván, hogy "nincs közös képünk, szóval csííz" azzal csinált egy szelfit, ami szörnyű lett, ezért újra fotóztunk, ami egész türhető lett és mondta, hogy majd kinyomtatja és akkor be tudom rakni a keretbe. Flóra és Fanni egy-egy régi ékszerüket adták oda.
A többiek is odaadták az ajándékokat, majd leültünk enni. Az evés közben a lányok azt mondták, hogy szerezzek a suliba helyes fiúkat nekik, a fiúk pedig megkértek, hogy barátkozzak nagy mellű és seggű lányokkal, mire mindenki felnevetett és megforgatta a szemét.
Egyszercsak megjöttek a "szüleim". Peter lecipelte a bőröndeimet a kocsiba, én addig mégegyszer elbúcsúztam mindenkitől, amit Sara végignézett.
- Majd néha eljöhetek meglátogatni őket, ugye? -kérdeztem Sara felé fordulva.
- Persze. -mosolygott
Beszálltunk a kocsiba, majd láttam, ahogy elhagyjuk az árvaházat. A szívem szó szerint fájt, pedig azt hittem ez csak egy metafora.
Megérkeztünk egy nagyon nagy elegáns házhoz. A baj csak az volt, hogy az út kb egy órás volt, szóval nem tudok gyakran találkozni a barátaimmal.
YOU ARE READING
Váratlan változások (BEFEJEZETT)
Teen Fiction"- Ben, mutatkozz be az új húgodnak. - szólt rá Peter a konyhában ácsorgó fiúra. Ő elmormogott egy 'Ő nem a húgom'-at, majd közelebb jött hozzám. - Ben vagyok. - mondta unottan és lenézően. Én nem tudtam, hogyan is kéne reagálnom erre, de szerencsér...
