Váratlan változások (BEFEJEZETT)

54.rész

Suliban egyre unalmasabb Mustafa nélkül. Ilyenkor rájövök, hogy van, amikor nekem is szükségem van rá. Szünetben odamentem a bandához, ahol Paulán és Michaelön kivül már mindenki ott volt. Néhány perc múlva láttuk, ahogy Paula és Michael kézenfogva jönnek a büfétől.

-Khm-szólal meg Lucas-Csak nem?-kérdezi Michaeltől huncut mosollyal, mire Michael bólogatni kezd, hogy de-Gratu-pacsizik le vele.

-Mikor jötettek össze?-kérdeztem.

-Tegnap-mondta szégyenlősen Paula.

-Várj-szólalt meg Ben egy kis idő után-Te tegnap nem Dorkával voltál?-basszus...hogy minek kellett megszólalnom?!

-Nem-nézett értetlenül Paula és erre Lucas rámnézett egy érthetetlen fejjel.

-Hol voltál tegnap? Azt mondtad, hogy Paulával voltál-mondta Ben, majd mindenki várta a magyarázásomat.

-Na jó...csak kimentem egyedül sétálni. Azért nem mondtam el, mert akkor azt hittem, majd velem akartok jönni és én meg egy kis egyedüllétre vágytam-hazudtam, de mindenki bevette. Ránéztem Lukera és fogalmam sem volt, hogy most mit érez. Semleges arccal bámult rám, majd megszólalt.

-Elmegyek büfébe. Elkísér valaki?-kérdezte.

-Mi most voltunk-mondta Michael, utána pedig Ben és Mark úgy csináltak, mintha betegek lennének, mert hát még a büféig is lusták elmenni.

-Dorka?-kérdezte, mire bólintottam és elindultam vele.

Az úton nem szólalt meg, amit furcsáltam, így gondoltam leszek én az első.

-A többiek is tudják, hogy milyen jól énekelsz?

-Nem-mondta lazán-Szégyelsz engem?-na ez váratlanul ért.

-Ezt honnan veszed?

-Öhm...mondjuk onnan, hogy senkinek nem mondtad el,hogy tggnap velem voltál?-válaszolta, ami inkább egy kérdésnek hangzott.

-Figyelj Luke, azt teljesen más miatt tettem-probáltam szemébe nézni, de elvette tekintetét.

-Igen és mi miatt?-kérdezte, majd épp sorra került, ezért kikérte a kajáját. Nem tudtam, hogy el mondjam-e neki a Benes dolgot vagy sem.

Mikor visszajött odaadott egy csokit nekem, amit megköszöntem, majd elém állt és várta felhúzott szemöldökkel a válaszom.

-Megbeszélhetnénk ezt később?-kérdeztem.

-Jól van-sóhajtott-Igazából úgyis el akartam veled menni valahova. Hova szeretnél menni?-kérdezte és lehetett hallani a hangján, hogy kicsit ideges az miatt, hogy hazudtam róla a többieknek.

-Öhm nem tudom-válaszoltam-De valami olyan helyre, ahol nincsenek sokan.

-Oké, akkor mondjuk elmegyünk az erdőbe?-erre elnevettem magam, amit nem értett.

-Ez kicsit pedofilosan hangzott-kuncogtam még mindig, de már Lukekal együtt.

-Megbízol bennem?-erre bólintottam-Oké, akkor ma háromkor elmegyek eléd...vagy nem akarod hogy mások meglássanak?-éreztem egy kis gúnyt a hangjában, de nem akart bunkó lenni.

-Az nem jó, ha a suli előtt talizunk?-hajtottam le a fejem, mert ezzel most azt hihette, hogy tényleg szégyellem.

-Jó-mondta fél vállról, majd visszaindultunk a többiekhez.

-Nekem nem is hoztatok semmit?-kérdezte Ben.

-Miért nem kísértél el?-nyújtotta ki a nyelvét Lucas, amin elröhögtem magam, de az volt a gáz hogy csak én. Szerencsére nem nagyon tűnt fel senkinek.

Suli után Bennel ketten mentünk haza. Sajnos felhozta a Luke témát.

-Mit beszéltetek Lukekal? Láttalak titeket-szólalt meg. Most megint hazudhatok, amit utálok.

-Öhm csak a suliról-dadogtam.

-Ahaa-nyújtotta el az A betűt-Láttam, hogy valami komolyabbról, mert Luke mérges volt, te meg lehajtottad a fejed.

-Ja...Csak szar jegyet kapott, én meg a cipőmet néztem közben, hogy mennyire koszos és le kéne mosnom-ennél jobbat ki sem találhattam volna.

Otthon megebédeltem, bár nem voltam éhes. A leckéim közül volt, amit nem csináltam meg, mert nem volt kedvem, de tök mindegy, mert úgyis most hiányzik először a házim. Ránéztem az órára és 13:46 mutatott. Még van egy órám indulásig. Lassan elkezdtem készülődni, de így is már 14:00-kor készen voltam. Nem tudom miért, de annyira vártam már, hogy Lucassal lehessek. Te jó ég, mi van velem?!

Nem bírtam várni, ezért negyedkor elindultam és félre odaértem. Addig zenét hallgattam az egyik padon, majd valaki befogta hátulról a szemem.