-Szóval mit csináljunk?-kérdezte Ben.
-Hát ti nem tudom, hogy vagytok vele, de én szerintem elmegyek aludni-jelentette ki Paula, mire mindenki elmosolyodott.
-Ne már! Nem azért szöktünk el, hogy aludjunk!-szólalt meg Mustafa-Bár én is szívesen aludnék, de na.
-Mi lenne, ha elmennénk a régi kórházba?-kérdezte Ben, mire mindenki igenezni kezdett, kivéve engem.
-Csak én nem értem?-nevettem kínosan.
-A régi kórház a város szélén van és már senki nem jár oda. Egy szóval egy elhagyatott ház-magyarázták.
-Az tök jó. De ezt inkább este kéne csinálni, mert akkor buli-szólaltam meg.
-Igaza van-mondta Mark-De addig mit csináljunk?
-Először is együnk szerintem-nevettet Luke a hasát fogva.
Ebbe mindenki belement, ezért elindultunk egy pizzázó felé. Mikor beértünk, mi Paulával elfoglaltunk egy helyet, a fiúk pedig rendeltek négy pizzát. Elfogyasztottuk a kajáinkat meg az innivalóinkat, majd Marknak támadt egy ötlete. Mégpedig, hogy szökjünk el a pizzázóból úgy, hogy nem fizetjük ki a számlát. Mi persze Paulával rögtön nemet mondtunk, de Ben engem rávett, ezért mégis belementünk. Úgy döntöttünk, hogy először én és Paula kimegyünk, mintha elköszönnénk a fiúktól. Aztán Ben és Luke jöttek ki utánunk.
-Kérdeztek valamit tőletek?-kérdeztem a fiúktól, mire nemlegesen megrázták fejüket.
Egyszercsak észrevettük, ahogy Markék rohannak az étteremből, ezért mi is futásnak eredtünk. Csak futottunk és futottunk nevetve, mivel az étteremből egy srác próbált utánunk szaladni, de hamar feladta.
-Nagy bajba fogunk keveredni-mondtam lihegve, amivel csak Paula értett egyet.
-És most mi legyen?-kérdezte Michael.
-Most már elindulhatnánk a kórházhoz. Villamossal majdnem fél óra-mondta Ben.
-De akkor sem lesz még sötét-kezdtem vitába.
-Jól van, akkor menjünk bicózni-vetette fel ötletét Luke, amit nem nagyon értettünk. Mikor látta az arckifejezésünket, megforgatta szemeit, majd odamutatott egy irányba. Mindannyian odafordítottuk fejünket és bicikliket pillantottunk meg, amiket ki lehet kölcsönözni.
-Benne vagyok-ugrott fel Mark -mivel eddig a földön ült- és elindult Lucassal és Mustafával együtt a biciklik felé.
Mindenki bedobott egy Eurót a bicikli zárába, majd elindultunk. Igazából imádok bicózni, így nagyon örültem Luke ötletének, de remélem nem szedik majd szét őket, mert akkor fizethetjük azt is ki.
Már egy 45 perce bicózunk és a város kertvárosi részén járunk. Elég csendes és családias hely volt, mint legtöbbször a kertvárosokban szokott lenni.
-Nem megyünk visszafele? Kezdem unni-húzta el a száját Ben. A kijelentésére mindenki megfordult szó nélkül.
Visszamentünk oda, ahonnan a bicikliket vettük és mindegyiket szépen visszaállítottuk.
-Most már indulhatunk a kórházba?-nyavalygott Ben.
-Igen-sóhajtottam.
*Sziasztok❤
Azt hiszem egyre többet fog előfordulni, hogy pótolnom kell a részeket. Ennek az okát az már tudja, aki a Damn Badbabe című könyvemet is olvassa. Ide most nem fogom mégegyszer leírni. A lényeg, hogy nagyon sajnálom! 😢 Ez nekem is ugyanolyan rossz, mint nektek. Viszont próbálkozni fogok😉💕
U.i.: Remélem túl élitek a sulit💙👎
YOU ARE READING
Váratlan változások (BEFEJEZETT)
Teen Fiction"- Ben, mutatkozz be az új húgodnak. - szólt rá Peter a konyhában ácsorgó fiúra. Ő elmormogott egy 'Ő nem a húgom'-at, majd közelebb jött hozzám. - Ben vagyok. - mondta unottan és lenézően. Én nem tudtam, hogyan is kéne reagálnom erre, de szerencsér...
