Váratlan változások (BEFEJEZETT)

87.rész

Gréta vigyorogva felállt (már rajta is látszott, hogy nem éppen józan), majd szép lassan lehúzta a gatyáját, amit valamerre eldobott. Valaki (azt már nem tudom ki) elindított egy zenét, amire jól lehet twerkelni. Gréta felvette pozícióját és elkezdte rázni a seggét...

És itt képszakadás. Épp most keltem fel, természetesen fejfájással. Körbenéztem és rájöttem, hogy nem otthon vagyok. Az árvaházban, a régi szobámban és a régi ágyamban feküdtem Bennel. Felültem, de felállni már nem volt erőm, ezért a fejemet fogva ültem tovább az ágy szélén.

-Mi a baj?-hallottam Ben fáradt hangját, majd morgott is egyet, gondolom a fejfájás miatt.

-Semmi-fordultam hátra hozzá-Csak a hülye fejfájás.

-Nekem is-nyüszörögte-Gyere-tárta szét karjait, amikbe belefeküdtem.

-Remélem, nem fogtok itt nyalakodni-szólalt meg Szinti.

-Hogy jutottunk haza?-kérdeztem.

-Tőlem kérdezed?! Tök bánom, hogy nem mentem el. Biztos nagy buli volt, ha úgy kellett értetek menni.

-Micsoda?!-kelt fel Gréta is-Akkor Liza néniék tuti nem engednek többet sehova.

-Dehogynem-legyintett Szinti-Amúgy..ALEX KURVA HELYES!!!-ordította suttogva...na ez értelmes volt-Ez miatt még jobban bánom, hogy nem voltam ott-mondta szomorúan.

-Ne bánd-mondtam neki fejet rázva.

-Amúgy gyertek le reggelizni...vagyis ez inkább már ebéd, de tök mindegy-azzal kiment.

-Szerinted felhívták anyuékat?-kérdeztem Bentől.

-Abban biztos lehetsz!-válaszolt Gréta helyette.

Lassan leballagtunk a lépcsőn hárman. Lent már majdnem mindenki lent volt, kivéve Danit és Alexet. Mindenki kómás fejjel vette be fájdalomcsillapítóját vízzel. Liza és Kitti néni mosogattak és úgy csináltak, mintha észre se vennének minket. Nagyon nagy bűntudatom van. Persze most már mindegy. Gondoltam volna tegnap erre.

Leültünk és mi is bevettük a gyógyszerünket, majd Dani és Alex jöttek le a lépcsőn, fejüket fogva. Miután ők is megcsinálták e teendőket, Kitti néniék kijöttek a konyhából az asztalhoz.

-Na most, hogy végre mindenki lejött, megbeszélhetjük a tegnapit-kezdte Kitti néni.

-Meg tudom magyarázni-mondta erőtlenül Dani.

-Te csak fogd be!-hát igen...Kitti néni elég mérges tud lenni-Ti értetek nem vállalunk felelősséget, szóval akár haza is mehettek-szólt Paulához, Emilyhez, Michaelhöz, Alexhez és Benhez. Ők nem mozdultak, mert szerintem nem is tudtak volna-Tudjátok ez a legrosszabb érzés. Amikor azt hisszük, hogy jól nevelünk és mindent jól csinálunk, majd jön egy...ez-mutatott körbe-És minden hitünk elvész-ekkor körbenéztem és boldogan vettem észre, hogy nem csak nekem van bűntudatom, hanem mindenkinek.

-Mégis mire volt ez jó?-folytatta Liza néni-Mégcsak 15 évesek vagytok!

-16-szólt közbe Dani, mire sok szúrós nézést kapott, ezért inkább csöndben maradt.

-Én értem, hogy nem akartok kimaradni semmiből-igen...Liza néni mindig jobban megértett minket, mint Kitti néni-Szóval azt még okénak tartom, hogy valamit kipróbáltok (Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól mindent csinálhattok), de ismerni kell a határokat!

-Sajnáljuk!-szólaltunk fel néhányan.

-Ne miattunk sajnáljátok, hanem magatok miatt!

-Dorka, felhívtam Sarat és azt mondta, hogy idejön értetek-fordult felém Liza néni.

-Erre semmi szükség. Majd hazavonatozunk-mondtam.

-Már elindult és nem hiszem, hogy ezek után még engedne titeket vonatra szállni.

-De jó. Akkor én kétszer kaphatok leszidást-suttogtam úgy, hogy Liza és Kitti néni ne hallják.

Liza néniék mindenkinek csináltak egy szendvicset és miután megettünk, megszólalt egy dudaszó, ami azt jelentette, hogy anya megérkezett. Most felkészülhetek az újabb felvilágosításra, amit amúgy megérdemlek.