Váratlan változások (BEFEJEZETT)

39.rész

-Szia-nyújtotta a kezét Ben, hogy Michael belepacsizzon.

Ezt Michael elfogadta. Ben tök normális volt. Bocsánatot kért a régi verekedésük miatt, amit még mindig nem tudok, hogy miért volt, de mindegy.

A vonaton sokan voltak és csak az egyik négyes helyen volt két hely, két idős néni mellett. Ben beült az ablak mellé és belehúzott az ölébe, Michael pedig elfoglalta a mellettünk lévő helyet. Ben végig simogatott, ami nagyon jó érzés volt. Az út során a nénik leszálltak, így ki tudtam szállni Ben öléböl, a maradék helyre pedig a táskáinkat raktuk. Egész sokat beszélgettünk. Michael egyre jobban oldodott fel, aminek én nagyon örültem. Viszont újra izgulni kezdett, mikor meglátta a négyfős csapatot érkezéskor. Igen ez a négyfős csapat Gréta, Balázs, Szinti és Dani volt. Mindenki kedvesen bemutatkozott, majd elindultunk az úszoda felé. Gréta és Balázs kézen fogva sétáltak Michael mellett és kérdezgettek tőle néhány dolgot, majd Michael is. Viszont ez kb. csak 5 percig tartott, mert Grétának eszébe jutott, hogy mondani akar nekem valamit. Ekkor viszont Dani ment oda mellé, akivel rögtön megtalálták a közös hangot. Végülis Dani is elég rockos, csak visszafogottabb, mint Michael. Mosolyogva néztem, ahogy beszélgetnek meg röhögnek.

-Képzeld Dorka! Ahh! Nem tudom, hol kezdjem-ugrált mellettem Gréta, mire röhögve Benre néztem, majd Balázsra egy ilyen "Mi baja?" fejjel.

-Egész nap ilyen-sóhajtott Balázs, majd röhögve adott egy puszit barátnőjének.

-Na szóval-nyugodott le Gréti-Az van, hogy a héten kaptam egy levelet egy modellcégtől, hogy épp új modelleket keresnek és ha van kedvem, akkor írjam le nekik az önéletrajzom meg küldjek képeket magamról. Én rögtön elküldtem nekik mindent, mert hát tudod, hogy már gondolkoztam ezen. És tegnap megjött a levél, hogy menjek be jövőhéten fotózásra!

-Úr-is-ten!-mondtam szaggatottan-Gratulálok!-majd rögtön megöleltem barátnőmet.

-Én is gratulálok-mondta Ben.

-Köszi-mosolygott Gréta, majd megérkeztünk a strandra.

A fiúk kerestek üres napozó ágyakat a benti részen, addig mi lányokkal a fülkékbe mentünk átöltözni, majd szekrényekbe raktuk ruháinkat. Ezután leültünk a napozó ágyakra és megvártuk a fiúkat, míg ők is berakják a cuccaikat a szekrényekbe és átöltöznek.

Végre mehettünk a vízbe. Először a benti medencéket próbáltuk ki. A víz nagyon hideg volt. Mindenki berohant a vízbe, mert szerintük úgy hamarabb megszokják a hideg vízet. Mi viszont Grétával és Michaellel csak két lépést tudtunk a vízbe tenni. Hirtelen gondolatból belöktem Michaelt mélyebbre, mire mindenki röhögött, még ő is és közben persze káromkodott egy sort. Gréta is hamar beljebb került, mert szegényt Balázs behúzta a vízbe, ez miatt pedig sikítozni kezdett, mire felröhögtem.

-Khm...Neked is jönnöd kell-szólt Ben és közeledni kezdett felém.

-Oké, oké, de majd egyedül megyek be, te menj vissza!-hátráltam tőle.

-Jól van, de nem várunk rád egy órát!

Azzal fogtam magam és besétáltam a vízbe lábujjhegyen és még mindig nagyon hideg volt, erre a többiek egymásra néztek, majd elkezdtek engem fröcskölni és szerintem még a másik városban is hallhatták a sikításomat.

-Ezt pedig az előbbiért-szólalt meg mögöttem Michael, miután már abbahagyták a szivatásomat, majd átkarolt hátulrol, felemelt és beledobott a vízbe.

-Anyád!-röhögtem, mire ő csak vállat vont mondván hogy "Kölcsön kenyér vissza jár".

Sokat szórakoztunk a vízben meg csuszdáztunk, amik nekem a kedvenceim voltak. Közben kint is voltunk, ahol még hidegebbnek éreztem a vízet. Egyszercsak megszólaltak a hangosbemondók, hogy beindították a hullám medencét. El is indultunk a köralakú medencébe. A hullámok össze-vissza mentek és nem csak előre meg hátra. Ez nem lett volna olyan nagy baj, viszont az már az volt, hogy olyan nagyra felmentek a hullámok, hogy majdnem a csúszda tetejét érték, így csomószor a víz alá kerültünk a lányokkal, mivel nekünk elég rövid lábunk van. A fiúk viszont jót röhögtek rajtunk. Mikor leálltak a hullámok kimentünk enni.