Váratlan változások (BEFEJEZETT)

71.rész

Érkezésünkre mindannyian kimásztak a medencéből, mire nekem rossz előérzetem lett. Egyre jobban közeledtek felénk, mi pedig Grétával futni kezdtünk meg síkitozni. De persze ők gyorsabbak voltak, ezért hamar elkaptak minket. Luke engem, Grétát pedig Mark és Ben pedig mindet felvette. A fiúk beugrottak velünk a vízbe, ami egész kellemes hőmérsékletű volt.

-Hülye-ütöttem meg Lukeot nevetve.

-De rám nem tudsz haragudni ugye?-nézett bociszemekkel és ölelt át.

-Nem-sóhajtottam, majd röhögve megpusziltam.

A vízben nagyon sokat hülyéskedtünk, bár a fiúk ezt kicsit eltúlozták, mert állandóan a bikinifelsőinket próbálták kikapcsolni. Grétának egyszer majdnem ki is látszodott mindene, ha nem állok elé.

Miután elfáradtunk, kifeküdtünk napozni. A mi napozóágyainkat Lukekal arrébb tették mondván, hogy nem akarnak minket nyálaskodni látni, mire Luke elröhögte magát, én meg megforgattam a szemem. ELőször hason fekve napoztunk. Oldalra fordítottam a fejem, hogy lássam Lukeot. Csak mosolygott rám.

-Tudod, ami a konyhában volt...szóval te meg Ben elég félreérthető volt-kezdte.

-Tudom, de semmi olyanról nem volt szó, csak nekem is elmondta, amit neked-zártam le ennyivel a témát.

Még közelebb húzta ágyát hozzám, mire én egyik kezemmel átöleltem kezét és így érintette ajkainkat. Először lassan, majd egyre gyorsabban csókolt. Egy öt perce csókolozhattunk, mikor a többiek szóltak, hogy menjünk inkább be. Mi Grétával el is indultunk, de láttuk, hogy a fiúk maradnak, ezért furcsán hátranéztünk rájuk.

-Mindjárt megyünk, csak összeszedjük a törülközőket-kapott észhez Ben, mi pedig elindultunk a házba Grétával. Az ajtónál még útoljára megnéztük őket és rájöttünk, hogy a törülköző pakolást, csak kitalálták, hogy végig tudják bámulni a fenekeinket. Bemutattunk nekik és szemet forgatva bementünk, mire csak röhögtek.

Ma is megnéztünk egy filmet, bár elég unalmas volt, így inkább gondolkozni kezdtünk, hogy mit tudnánk még csinálni, de Mark megszólalt, hogy sajnos neki haza kell mennie. Gréta és Luke is így döntött.

Miután elkísértük őket és hazaértünk, kettesben maradtunk Bennel.

-És most mi legyen?-kérdeztem a nappaliban állva Bennel szemben.

-Nem tudom-vont vállat.

-Várj! A bosszú még midnig áll-húztam huncut vigyorra a szám-Szóval akkor-erre elgondolkoztam-Megmaszírozhatod a hátam, mert fáj.

-Öhm, már nem tart a hülye csicskáztatás, mert a többiek elmentek és nem éri, hogy csak én szenvedek-mondta, mire megforgattam a szemem és felmentem a szobámba.

Elővettem a gépem, majd egy 15 perc után meg is untam, viszont eszembe jutott valami.

-Ben-rohantam át hozzá-Csinálunk musically videókat?

-Felőlem.

Csináltunk egy táncos videót, amit vagy húszszor újra kellett vennünk, mert állandóan elrontottuk. A többi viszont mind az a szokásos musically videó volt. Ja meg egy comedy. A videók csinálása közben észrevettem, hogy milyen felszabadult vagyok. Nem tudom, hogy ezt hogyan csinálta Ben, de előtte egyáltalán nem vagyok szégyenlős. Ami persze tök jó.

-Oké. Én elmentem fürödni-szólaltam meg, majd már bent is voltam a kádban.

Gyors lefürödtem és közben anyáék is hazajöttek. Megvacsoráztunk, majd elaludtam.

~Egy héttel később~

Ma végre péntek. Egész lazán telt el ez a hét. Találkoztam Paula barátnőjével, akivel nem sokat beszéltünk, így még nem nagyon tudom megítélni, hogy milyen. Lukekal majdnem mindennap találkoztunk. Azt hiszem egyre jobban érzem magam mellette. Megmutatott néhány új helyet nekem, ami tök tetszett. Ben szerda óta elég fura. Valamiért rosszalóan néz minket Lukekal, amit egyáltalán nem értek. Elöszőr is, azt mondta, hogy örül nekünk, meg eddig megmosolygott minket és csak szerda óta ilyen. Lehet rá kéne kérdeznem, de lehet veszekedés lenne belőle.

-Ott alszol ma nálam?-kérdezte Luke, miközben mentünk haza.

-Szerintem ezt még hanyagoljátok-szólalt meg Ben mellettünk.

-Jól van apa-röhögött Luke-Nyugi nem lesz semmi olyan-kacsintott Bennek.

-Nem is-helyeseltem nevetve-Amúgy igen, ott alszom-ekkor Ben elfordulva megforgatta szemeit, amit én így is észrevettem.

Összepakoltam a cuccaimat a hátitáskámba, majd indulhattunk Lucashoz.