98.rész

6.9K 414 1
                                    

-Mi van a bátyáddal amúgy?-kérdeztem vissza meglepődten.

-Mustafa azt mondta, hogy a bátyjám tudta, miket csinálunk. Tudod állandóan valami rosszat tettünk, mert vicces volt és hát egyszer élünk-röhögte el magát-És Mustafa tudta, hogy a bátyjám el fog menni otthonról. Egy hónapig tervezgetett mindent. Elutazott több városba pénz nélkül! És nélkülem! Tudta, hogy én is utálok itt lenni, a családunkkal, mégsem vitt magával, hanem leszart, pedig ő volt az akinek mindent elmondhattam-kezdte szomorúan, majd erőt vett magán-Tudod, hogy miért pont akkor hagyott Mustafa is magamra?-erre ráánéztem, utalva, hogy mondja a választ, mert nem tudom-Azért, mert a bátyjám megmondta neki, hogy ne legyen a közelemben, ha ő nem lesz már itt. Amikor itt van, akkor meg tud engem védeni tőle vagy a zsaruktól (mert néha voltak zsarus ügyeink is Mustival, persze csak kisebbek), de tudta, hogy ha elmegy, akkor anyámnak kell bejönni rendőrségre, ha lenne valami, ő pedig tuti ott is hagy.

-Huhh-csak ennyit tudtam mondani, majd kezdtem feldolgozni a dolgokat-Először is, Musti?-röhögtem, mert ennél gagyibb becenevet még nem hallottam, de ha nekik tetszik, akkor legyen.

-Most mi van?-háborodott fel viccesen.

-Másodszor pedig, tényleg jó lett volna, ha a bátyjáddal tartasz, de nézd a jó oldalát: Akkor nem találkozol VELEM-emeltem ki a szót-a legszebb, legokosabb, legviccesebb...

-Jól van, elég lesz-szakított félbe nevetve-És mi volt ez a vagdosós valami?-először nem értettem, mire céloz, majd leesett.

-Jaa. Hát nekem azt mondta Mustafa, hogy vagdosta magát, mikor otthagyott téged.

-Nekem nem mondta és ha megnézed, a kezén nincsenek is rá nyomok.

-Jó azt én is láttam-szólaltam meg-De a lábán lehetnek.

-De nyáron mindig rövidgatyában volt és akkor sem láttam rajta semmit-kontrázott.

-Abban csak vádliját látod, nem a combját-világosítottam fel.

-Oké te nyertél-nevetett.

-Holnap beszélek még vele, jó?-erre csak bólintott egyet.

-Én viszont most megyek. Holnap talizunk-ölelt meg.

-Jól van, szia!

Reggel egy órával előbb felkeltem, ami nem tudom, hogy lehetséges. Tegnap délután a Michaellel való beszélgetés után, elmentem Lucyval a játszóra, pedig egyáltalán nem volt kedvem. Elég fáradt voltam, Lucy pedig teljesen az ellentéte. Annyira fel volt pörögve, hogy rá sem ismertem. Persze ahogy hazajöttünk, bedőltem az ágyba.

Mivel úgysem tudok visszaaludni, elkezdek készülődni suliba. Elég meleg időt mondanak mára és Paula is írt, hogy menjek rövidgatyába, mert nem akar egyedül abban mutatkozni. Szóval a választásom egy vöröses színű, mintás rövidnadrágra és egy fehér trikóra esett. Egy fehér lenge kardigánt is vettem fel, mert reggel azért hűvös van. Amint a fürdőben is végeztem, leültem az ágyamra és kezembe vettem a laptopom. Abban a pillanatban benyitott valaki.

-Hát te?-kérdezte kómás fejjel Ben.

-Már egy órája fent vagyok-kuncogtam.

-Te jó ég! Hogy-hogy?-jött oda egy puszit adni az arcomra.

-Én sem tudom-nevettem tovább.

-Amúgy tegnap beígérted nekem, hogy velem alszol-vágott megsértődös fejet.

-Tudom, de annyira álmos voltam, hogy rögtön bedőltem az ágyamba. Lucy kifárasztott-erre csak kiröhögött engem, majd elment öltözni, én pedig visszatértem a gépemhez.

Youtube videókkal próbáltam elfoglalni magam. Fél óra múlva Ben szólt, hogy menjek le reggelizni vele. Csináltunk magunknak meg Lucynak müzlit, mivel a szülők már megreggeliztek, utána pedig indulhattunk is suliba.

*ÚR.IS.TEN❤
A könyvem elérte az első helyezést (már nem tudom mikor😁) a romantikus kategóriában és nem sokára meg van az 1000 követő, ezért gondoltam megjutalmazlak titeket egy plusz résszel😘

Váratlan változások (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now