A suli nagy volt és modern. Nem tudom, hogy fogok bármit is megtalálni. Elköszöntünk apától és Lucytól, majd Ben elindult a haverjaihoz, akiknek biztos mondott Ben rólam rosszakat. Mindegy is a lényeg, hogy meghúzzam magam és észrevehetetlen legyek. Ezt ismételgettem magamban.
A portán megkérdeztem, hogy hol van az osztályom. Elmagyarázta, de nem nagyon értettem. Felmentem azon a lépcsőn, amin mondta, majd minden ajtón megnéztem a számot. A negyedik volt a miénk, szóval nagy szívdobogással és hasfájással bementem. Fogalmam sem volt, hogy hova kéne ülnöm, de egy csomóan engem néztek. Aztán hamar visszafordultak beszélgetni egymással. Odamentem az első padban ülő két lányhoz.
-Bocsi, hol van üres hely?-kérdeztem kedvesen.
-Az ablak mellett a harmadik padban-mondták, majd oda is mentem.
De sajnos nem egyedül ültem a padban. Nem sokkal később megjött a padtársam, aki egy nagyképű török srác volt. Az összes fiúval lepacsizott, majd a menő csajoknak puszit adott. Pont egy ilyen mellé nem akartam ülni.
-Új vagy?-kérdezte, miközben lerakta a táskáját, majd leült mellém
-Igen-válaszoltam egyszerűen.
-Mustafa vagyok-mutatkozott be.
-Dorina. De csak Dorka-követtem példáját.
Ekkor bejött a matektanár.
-Jó reggelt! Ahogy látjátok van egy új osztálytársatok. Bemutatkoznál kérlek!-mosolygott rám a nő.
-Igen. Dorina vagyok, 15 éves. Magyarországból jövök és azt hiszem ennyi-elég zavarban voltam és nem akartam sokáig a központban lenni, ezért azt sem mondtam el, hogy árvaházban éltem stb. Minél előbb visszaültem a helyemre, de persze hogy nem hagytak békén.
-Van valakinek még kérdése?
-Honnan tudsz németül?-kérdezte egy fiú.
-Tanultam-válaszoltam röviden, mire csak bólintott egyet.
-Ha van még kérdésetek, akkor majd szünetben feltehetitek, de most kezdjük is az órát-azzal kezdődhetett a matek.
-Ő itt a matektanárunk és egyben az ofőnk. Ahogy látod elég fiatal, ezért tök kedves és valamennyire jófej. És magyarázni is jól tud-suttogta Mustafa és eközben rájöttem, hogy rosszul ítéltem meg. Azt hittem, majd felrakja a lábát a padra és úgy fogja végig rágózni az órát, de nem. Sőt! Figyelt a tanárra és néha jelentkezett is. Elég okos és ahogy tanulmányoztam kezd helyes is lenni.
Az órák elég unalmasak voltak. Bár az első hármon néha beszélgettem Mustafával, de kémián nem mellette ültem, hanem egyedül, mivel ott mindenki úgy ül, ahogy akar. A szünetekben egyedül ültem az egyik lépcsőn és történeteket olvastam. Aztán jött a tesi. Igazából nem hoztam tesicuccot, hanem direkt sportosba öltöztem ma. Egy cicagatya volt rajtam, meg egy fekete póló, amire összevisza vannak zenestílusok felírva. Ehhez pedig a fekete nike cipőm vettem fel.
A tornaterem nagyon nagy volt. Az öltözőnél találkoztam Bennel és a haverjaival, mivel nekik pont akkor lett vége az órájuknak. Bennel mondhatni farkasszemet néztünk, ahogy közelítettem feléjük.
YOU ARE READING
Váratlan változások (BEFEJEZETT)
Teen Fiction"- Ben, mutatkozz be az új húgodnak. - szólt rá Peter a konyhában ácsorgó fiúra. Ő elmormogott egy 'Ő nem a húgom'-at, majd közelebb jött hozzám. - Ben vagyok. - mondta unottan és lenézően. Én nem tudtam, hogyan is kéne reagálnom erre, de szerencsér...
